Walkila’, ts’o’ok u cha’anil Festival de Cine de Cannes, yéetel ba’ax jp’áat tu paache’ ku jach péeksik u yóol máak.
U lu’umil Asia, ku káajal Turquía tak Japón, leti’e’ lu’umo’ob ch’a’aj u ya’abil chíimpolalo’ob yanchajij.
Jach chíika’ane’, noj lu’um jach aal u kaajile’, tu bin u káajal xan u ch’a’ak u muuk’ tu táan yóok’ol kaab, tumen buka’aj ja’abo’obe’ yanchaj u muuk’ yéetel u aalil, ba’ale’ k’uch u k’iinil, ka’alikil tu yáalkab Siglo XVIII káaj u báanal u muuk’.
Asia, jach je’el bix yaniko’, je’el bix u wa’atal tu táan kóonsumismóo, je’el bix u t’aan tu táan íindibidualismoe’, u jeel tukulta’al bix u chíikbesa’al yaakunaj yéetel u pa’a tuukulil yóok’lal máaxo’on, beyxan tu’ux ku bin u chíikpajal u pe’echak’ wíinik kéen jo’op’ok u ye’esik jejeláas ba’al ti’ cha’ano’ob.
U yila’al Asia u k’u’ tu’ux ku síijil k’a’anan k’áatchi’obe’ ma’ jump’éel túumben ba’ale’, úuch ka’aj yanchaj Cristo yéetel Buda, tak ka’aj yanchaj Confucio yéetel Kitarō Nishida, Asiae’ ti’ yaan tu puksi’ik’al kéet tsikbal yéetel tuukul ku yantal tu pool wíinik. Uts k-k’amik lu’um úuch yanak yéetel jlúub u muuk’ ka’alikil táan kóolonialismóoi’.
En español: De Asia y hacia las mujeres
U ka’ap’éel noj ba’ax chíikpaj úuchik u yantal Cannese’ leti’e’ ko’olelo’obo’. Uktúul xjo’olbesaj cha’ano’ob tu ketajubáajo’obi’, ts’o’okole’ juntúul ti’ leti’obe’ tu náajaltaj jump’éel ti’ u asab k’a’ananil chíimpolalo’obi’. Ti’ Cha’ane’ ka’atséel chíikpaj ti’, u sáasil yéetel u bo’oyil tuláakal ba’ax yanchaji’, tu’ux chíikpaj chíimpolal tu táan ko’olel, ba’ale’ beyxan le bix talam yanik tu táan le túumben ba’alo’ob tu’ux chíika’an u péek ba’al yóok’lal u xiibil wa ko’olelil wíinik. Franciae’ úuch káajak u ye’esik u pix ichil tu táan u p’eekil ko’olel yéetel u muuk’il xiib, ba’ale’ te’e ja’aba’ tu túuntaj túumben bejo’ob.
Beey túuno’, yóok’lal túumben cha’an ku beeta’ale’, yaan jejeláas ba’al ku p’áatal yóok’lal. Cha’ano’ob yéetel túumben e’esajilo’ob ku ts’a’abal ti’obe’, jach jejeláas u beeta’al, le beetik wíinike’ ma’ u yojel wa cha’an ku beeta’ale’, ti’ jump’éelili’ jaatsja’abil ku yúuchul, wa jach jaajtako’obi’. Óoli’ leti’e’ ba’ax ku taal u p’áatal to’ona’, tumen ti’ jump’éelili’ páantayae’ béeychaj u cha’anta’al Asteroid City wa Rapito, tumen cha’ane’ ku ye’esik ba’alob chéen je’el bix suuka’an u beetchajalo’, ba’ale’ kéen ts’o’okoke’ ku ye’esik uláak’ tsikbalo’ob yaanal bixij. Ti’ cha’ano’obe’, je’el bix ti’ yóok’ol kaabe’, táan u kuxtatik wíinik jejeláas ja’abilo’ob yéetel ti’ jejeláas lu’umilo’ob, ma’ chéen jump’éelili’, ba’ale’ ma’ xan k-k’áat ka p’éelilchajako’obi’.
Wíinike’ ku na’atik ta’aytak u téejel ba’al, kex ma’ k-ojel wa ti’al utsili’, wa ti’al k’aasili’, ba’ale’ jun jatsk’iino’obe’ ta’aytak u k’uchul tu xuul. Óoli’ ma’ beey u chíikbesa’al tumen le ayik’al traajeso’obo’, u ya’abil taka’an tumen xiibo’obi’. Ma’ leti’e’ traajeso’ob “úuniformaartiko’ob” máak je’ex ka’acho’. Chíika’an ma’ táan u ta’akal je’el bix ka’acho’, mix máak takik le p’iis u ti’alo’, ma’ uts u taal ti’obi’, ts’o’okole’ tak u chan monyosile’ k’eek’ech yaniko’ob, beyxan u saakosile’ ma’ jats’uts ts’a’abano’obi’. Ba’ale’, kex beyo’, láayli’ u ta’akalo’ob. U cha’anil Cannes, máako’ob k’ajóolta’ano’ob, le beetike’ máake’ ma’ ch’éenel u yu’ubik ti’ yaan ti’ jump’éel u k’iimbesajil preepai’, tu’ux tuláakal máak ku bine’, ma’ jach uts u yu’ubik ti’ yani’ tumen majáantbil u beetmaj le nook’ u búukintmajo’. Tu káajal u yu’ubal u yiik’al k’eexil, u seen búukinta’al nook’ ma’ patali’, leti’ ku ya’aliko’.
Ka’alikile’, cha’ane’ ma’ tu ch’éenel u péeksik k-óol kéen u kúulpachtubáaj. Juntúul ko’olel náajaltik u jach k’a’anan chíimpolali’, ka’alikil u k’a’abéetkunsik tribunáa ti’al u t’áan tu kóontráa francesil neoliberalismo, tumen beyo’ ku béeytal u páayt’antik kaaj ti’al u ba’atel, ti’al beyo’, kéen ts’o’okoke’, u bin máak k’iimbesaj ka’alikil u yuk’ik champagne, ka’alikil u kaxtik uláak’ kóontratosil meyaj tu’ux ka bo’ota’ak yéetel ya’abach euros. U chíikulal éelitismoe’ ma’ tu cha’ak u kaxta’al u yáal wíinik tu’ux ku chíikpajal jaajil kuxtal yaan ti’ kaaj, tumen ku p’uchkubáaj je’el bix u p’úuchul u yúumbal jáal ja’ tu táan u k’áak’nanil Riviera Francesa tu táan tuunich e’esik u káajal chak bej ku xíimbaltik máak ti’al u k’uchul te’e cha’ana’.
“Ti’l u béeytal u yáax ajal máake’, k’a’abéet yáax táanile’ weenja’an”, leti’e’ t’aan yéetel le ku béeytal u tsikbaltpajal Festival de Cine de Cannes 2023. Jump’éel cha’an ku p’atik u guustoil u cha’anta’al meyajo’ob suuka’an u yila’al, ba’ale’ jujump’íitil u bin u yajal tu lu’umil Asia, yéetel je’el bix u bin u táakbesa’al ko’olel. Jach tu bin u píik’il, ts’o’okole’ ma’ jach p’íilik ich tu beeli’, tumen láayli’ u jach cha’anta’al u cha’anil eeroes yéetel koomiks, ku chíikpajalo’ob ti’ yaanal lu’umo’ob yéetel ti’ jejeláas cha’ano’ob. Tuláakal máak tukultik u meyajil cha’ane’ weenja’an, ts’o’okole’ jach chéen ba’alo’ob ku náaytik ti’ le ts’ook ja’abo’oba’, ts’o’okole’ ba’ax ku ye’esa’al ti’ le ku beetalo’obo’, láayli’ leti’e’ ku chíikpajal walkil 20 ja’abo’ob paachil; ba’ale’ ti’ yaan u muuk’il u yajal le meyaja’. Ma’ unaj ksakach t’aan yóok’lal le weenelila’, wa mina’an le chan xmáan man wenela’, ma’ xan tu páajtal k-ajal.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
