Úuchik u k’alik u káampaña, ma’ náach k’iin ti’ x mukul yéeytambal k’iino’obe’ -ku káajal tu yáax súutukil 3 ti’ junioe’- j báaxal kuuch ti’al u beetik u jo’olpóopil Jo’, ti’ u almejen múuch’kabil Partido Acción Nacional (PAN), Renán Barrera Concha, tu tsikbaltaj yéetel La Jornada Maya ba’ax ku tukultik yóok’lal yéeytambal yaan u yúuchul te’e ja’ab 2021a’, je’el bix xan k’a’anan ba’alo’ob ku tukultik ti’al u meyaj wa ka’a yéeya’ak ti’al u beetik u jo’olpóopil.
Tsikbale’ j-úuch Foro Mayan Hall, kúuchil tu k’a’abéetkunsaj ya’abach juntéenak ti’al péeksaj meyaj tu beetaj ikil táan u kaxtik u náajal, te’elo’ Barrera Conchae’ tu tsikbaltaj yéeytambale’ “x ma’ káafeinali’” kéen úuchuki’. Leti’e’ ts’o’ok ka’atéen u beetik u jo’olpóopil u kaajil Jo’: le yáaxo’ káaj tu ja’abil 2012 tak 2015; u ka’atéenile’ tu beetaj ichil 2018 tak 2021, ma’ili’ u k’áat k’iino’ob ti’al u báaxal kuuch tuka’atéen, ti’al u beetik u jo’olpóopil u kaajil Jo’, tu yáam u boonilo’ob PAN.
J báaxal kúuche’ tu núukaj jayp’éel k’áatchi’ob ti’ le pik’il ju’una’, p’el máanik 54 k’iino’ob máan u beet péeksaj meyaj ti’al yéeytambal yaan u yúuchul le 6 ti’ junio ku taala’.
También te puede interesar: Ha sido una campaña 'descafeinada' la del 2021: Renán Barrera
Bix a wilik yanik ba’al walkil ts’o’ok káampaña ti’al u yéeytambalil 2021
Jach jela’an úuchik u máan. Ti’ le ts’ook lajun ja’abo’ob ts’o’ok u máano’oba’, ti’ ya’abach káampaña máanja’anen, ba’ale’ le úuch te’e k’iino’oba’ “ma’ yanchaj u káafeinaili’”. Jela’an úuchik u máan tumen ma’ béeychaj u nats’ikubáaj máak yéetel uláak’o’obi’, ma’ xan béeychaj u seen mu’uch’ul máak ti’al u tsikbalta’al ti’ob ba’ax meyajo’ob ku tukulta’al u beeta’al yóok’lal le noj kaaja’, chéen ba’axe’ kex beyo’, t ts’áaj k-óoli’. Tu jo’oloj jun ja’ab yéetel uláak’ táanchúumuk káajak pek’be’en k’oja’ane’, u yantal u yu’ubik máak táan u chan jéets’el u yóole’ jach táaj k’a’anan.
Yáaxe’ “x ma’ káafeinali’” tumen ma’ úuch je’el bix suuka’ani’, ma’ seen juumnaj ba’al ka’alikil táan káampaña; ba’ale’ beyxan tumen aal ti’al u puksi’ik’al máak, le beetik ku yantal u jach ts’áak in wóol ti’al le óoxp’éel ja’ab ku taalo’oba’.
Ka tukultik wáaj je’el u k’éexel ba’ax ku chíikpajal ti’ yéeytambal yóok’lal pak’be’en k’oja’an
Míin ma’ táan. Míin yaan u jeel jets’ik ba’ax u k’áat kaaj. Te’e k’iino’oba’ jach yaan sajbe’entsil; jach ko’oj u jóok’ol kéen beeta’ak ba’al kex ma’ ojéela’an ba’ax k’a’abéet, ba’ale’ walkila’ ma’alo’ob beeta’an ba’al yéetel le pak’be’en k’oja’ana’, ts’o’ok u béeytal k múul meyaj yéetel u jala’achil le lu’uma’, ti’al u páajtal u je’ets’el ba’ax no’oja’an kéen talamchajak ba’al.
Le beetik Jo’e’ láayli’ wa’alakbal, ts’o’okole’, kaaje’ ma’alo’ob u yilik ba’ax beeta’an. Uláak’ ba’ale’, míin ma’ táan u jach k’éexel ba’ali’, chéen yaan u ka’a jets’ik kaaj ti’ máax ku éejentik u meyaj, beyxan u k’a’abéetil u yantal u jaajil ba’al ti’ kaaj, tumen u jala’achil u lu’umil Méxicoe’ ma’ táan u ts’áak to’on, le beetik wey kaaje’ unaj u kaláanta’al u jaajil ba’al.
Ka’alikil táan a beetik a jo’olpóopiile’, ba’ax ts’o’ok a kanik ti’ pak’be’en k’oja’an yaan
Ya’abach ba’al. Yáaxe’, u páajtal in jeel tukultik ba’ax k’a’abéet ti’ kaaj yéetel u páajtal in meyaj x ma’ je’elili’. Mantats’ beey kuxlikeno’, tin máansaj (u chak ik’alo’ob) Gilberto, Isidoro, Wilma beey kajnáalen, beey j-áantaj máaken.
Jump’éel ba’ax tin kanaje’, leti’ u páajtal in meyaj ti’al kaaj, ikil in wilik ba’ax k’a’abéet ti’, ts’o’okole’ in na’atik bix yanik ba’ale’, jach táaj k’a’ananchajij, ts’o’okole’ beyxan unaj u na’atik kaaj le kéen úuchuk wa ba’ax ma’ tu k’ab máak p’aatali’.
LGBT+ kaaje’, táaka’an wáaj ichil meyaj ka tukultik yaan a beetik
Ts’o’ok in much’ikimbáaj yéetel. Béeychaj k ts’áak Consejo Municipal de la Diversidad Sexual, k múul meyaj yéetel ti’al u tsikbaltpajal ya’abach ba’al yaan ba’al u yil yéetel u páajtalilo’ob, u táakbesa’alo’ob yéetel u k’éexel jayp’éel ba’alo’ob jeets’al tak te’e nojkaaja’. Tin much’ajimbáaj yéetelo’ob ma’ seen úuchaki’, leti’obe’ jach ki’imak u yóolo’ob yéetel ku ts’áako’ob u dyios bo’otikil tumen ka’alikil táan in beetik in jo’olpóopile’ tu yu’ubajo’ob yanchaj k’eexilo’ob ti’ le ba’ax yaan ba’al u yil yéetelo’obi’, ts’o’okole’ le je’ela’ k’a’anan ba’al in ti’al. Tene’ mantats’ p’aatalilen chúumuk, ts’o’okole’ le je’elo’ ku k’áatik ka chíimpolta’ak u páajtalil tuláakal máak.
Yéetel Paso Deprimidoe’, ba’ax ka tukultik a beetik
U yutskíinsa’al Paso Deprimidoe’ táan u beeta’al, yéetel ma’ táan u xáantal kéen ts’o’okok. Le je’elo’ jump’éel meyaj ts’o’ok u xáantal káajak u beeta’al, ts’o’okole’ jach yanchaj u x wo’okinil, óota’ab ch’a’abil beey jump’éel ba’al ku yutstal u ts’a’abal u kuuch politikáa. Ba’ale’ ba’ax úuche’, úuch tumen búulij. Ma’ téen beeti’. Ma’ chéen ch’a’abil u yutskíinsa’ali’; ma’ táan u páajtal u xmaman beeta’al wa ba’ax je’el u beetik u yantal sajbe’entsil ti’ kaaj.
Le beetik ts’o’ok u chan xáantal, tumen xak’alta’ab ba’ax no’oja’an u beeta’al ti’al u ka’a meyaj. Colegio de Ingenierose’ tu beetaj u xaak’alil ti’al u jets’ik ba’ax talamilo’ob yaan yéetel bix je’el u páajtal u yutskíinsa’al; úuchik u yantal le je’elo’, leti’ ka káaj u meyajta’alo’.
Ba’ale’ tene’ kin tukultike’, ma’ unaj ka’ach u beeta’al Paso Deprimidoi’. Ba’ale’ ti’ yaan ich kaaji’, le beetik unaj je’ets’el ba’ax kéen u beet uts ti’ kaaj, le beetik in ts’áamaj in wóoli’.
Yóok’lal ba’ax yaan u yil yéetel ko’olele’, ba’ax ka tukultik a beetik
Jach táaj ki’imak in wóol yéetel meyaj ts’o’ok u beeta’al tu mola’ayil Instituto Municipal de la Mujer. Yaanto’on jump’éel ti’ u asab ma’alo’ob mola’ayo’ob yaan ti’ u lu’umil México, tumen beey chíimpolta’ano’.
Ichil meyajo’ob tukulta’an u beeta’al yóok’lal ko’olele’, ma’ chéen ku táakbesik u ka xu’ulsa’ak loobilaj ku beeta’al ti’, tumen le je’elo’ táan u meyajta’al. Unaj xan u yila’al ka yanak u muuk’o’ob, ka béeyak u kaxtik taak’in u ti’alo’ob, tumen beey u káajal u jáalk’abta’al u kuxtalo’obi’. Unaj u táakmuk’ta’al ko’olel ti’al u béeykunsik ba’ax u k’áat. Tene’ ts’o’ok in tsikbal yéetel ya’abach xoknáalo’ob ts’o’ok u yantal u paalalo’ob, ba’ale’ ku meyajo’ob xan, le beetik unaj u yantal nu’ukbesaj u ti’alo’ob. Meyaj ti’al ko’olele’ jach táaj k’a’anan u tsikbalt’aal yéetel u tukulta’al. Je’el ba’axak a’almajt’aanil wa meyajil ka beeta’ak ti’al u yutsilo’obe’, noj ba’al.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
