Ichil ba’ax yáax chíikpaj ti’ u xookil yéeyajilo’ob yanchaj ti’ yéeytambal táant u yúuchule’, ila’abe’, yáax juntéen kun úuchul ichil u k’ajla’ayil Quintana Rooe’, u p’áatal ko’olel u beet u x jo’olpóopil ukp’éel, ti’ bulukp’éel kaajo’ob yaan te’elo’; le je’ela’ u k’áat u ya’ale’, maanal ti’ u 66 por siientoil ti’ tuláakal tu’ux unaj u yantal juntúul máax jo’olbesik meyaj ti’ méek’tankaajo’ob.
Ka’aj ts’o’ok u láaj xoka’al le dos mil 280 u p’éel yéeyajil ju’un yanchaj ti’al na’aksbil ich Programa de Resultados Preeliminares (PREP) ku beeta’al tumen u mola’ayil Instituto Electoral de Quintana Roo (Ieqroo), jets’a’abe’ leti’ le ko’olelo’ob náajalnajo’oba’: Mara Lezama, tu méek’tankaajil Benito Juárez; Lili Campos tu kaajil Solidaridad; Juanita Alonso Marrufo tu kaajil Cozumel, Maricarmen Hernández Solís, tu kaajil Felipe Carrillo Puerto; Atenea Gómez Ricalde, tu kaajil Isla Mujeres; Yensunni Martínez Hernández, tu kaajil Othón P. Blanco yéetel Blanca Merari Tziu Muñoz, tu kaajil Puerto Morelos.
También te puede interesar: Mujeres ocuparán siete presidencias municipales de QRoo
Beey túuno’, le ko’olelo’oba’ yaan u p’áatal u beet u x jo’olpóopilo’ob ti’ ukp’éel u méek’tankaajilo’ob Quintana Roo, ti’ le bulukp’éel yano’obo’. Le ba’ax kun úuchula’ mix juntéen yáax ila’ak ichil u poliitikáail le lu’umo’. Méek’takaajo’ob jo’olbesa’an tumen xiibo’obe’, leti’ le je’elo’oba’: Erik Noé Borges Yam, tu kaajil José María Morelos; Orlando Emir Bellos Tun, tu kaajil Lázaro Cárdenas; tu kaajil Tulume’ ojéela’an náajalnaj Marciano Dzul Caamal yéetel tu kaajil Bacalare’, chíikpaje’ José Alfredo Contreras Méndez ku meyaji’.
“U p’áatal uktúul ko’olel meyaj beey u x jo’olpóopil méek’tankaajo’obe’, noj ba’al, tumen le je’elo’ u k’áat u ya’ale’ kéen yanak u páajtalil u kéet táakpajalo’ob ti’ yéeytabmalo’ob, beyxan kéen no’oja’an yanak ba’al ti’al u páajtal u k’uchulo’ob tu’ux yaan u muuk’il t’aane’, je’el u k’uchulo’obe’, ba’ax kéen u beeto’ob yéetel u muuk’il u t’aano’ob. Lelo’ yaan k ilik, ba’ale’ láayli’ xan le ken k il yéetel xiibo’ob”, beey tu ya’alaj x ts’íib péektsilo’ob Cecilia Lavalle Torres, máax jach kaambanaja’an yóok’lal kéet kuxtal unaj u yantal ichil xiib yéetel ko’olel.
Lavalle Torrese’ tu chíimpoltaj ba’ax chíikpaj ti’ le yéeytambala’, beyxan tu ya’alaje’ mantats’ bin u jach tuch’ubta’al juntúul ko’olel ku yantal jayp’éel ba’al ma’ patal u beetiki’, ts’o’okole’ ma’ beey u yúuchul yéetel xiibo’obi’, tumen leti’obe’ suuka’an u ts’a’abal wa u yantal u muuk’il u t’aano’ob.
“Kéen beeta’ak wa bax meyajile’, mix ba’al yaan u yil wa xiib wa ko’olel máax beetik; ichil ko’olelo’ob yéeyabe’ yaan u muuk’il yéetel u na’ato’ob ti’al u beetiko’ob ba’al, ba’ale’ kex beyo’ je’el xan u yúuchul ka yanak jaytúule’ ma’ táan u beetik ba’al je’el bix tukulta’an unaj u beeta’al tumen juntúul jala’ach”, tu ya’alaj.
Kex beyo’, Lavalle Torrese’ ku ya’alike’, le uktúul ko’olelo’oba’, yéetel je’el máaxak ka béeyak u k’uchul yantal u muuk’il u t’aane’, “ku jach talamchajal ti’ob ba’al wa ku ke’etel yéetel bix u bin ti’ juntúul xiib”, tumen tu táan kaaje’ yáax leti’ ku pakta’al, ts’o’okole’ yaan u jóok’sa’al tsikbalo’ob tu yóok’olo’ob, ma’ je’el bix u yúuchul yéetel xiibi’; ts’o’okole’ ti’al xan u páajtal u káajal u chíikpajalo’obe’ unaj u jach ‘paktiko’ob ba’al yéetel féeminiistáa óol’, beyxan u k’exiko’ob noj ba’alo’ob ti’ ba’ax ts’o’ok u suuktal u beeta’al.
“Ma’ chéen ch’a’abil le meyaj kéen u beeto’obo’, kexi’ wa yaan jaytúul ti’ leti’ob ka k’uchuk u meyajo’ob yéetel féeministáa tuukul, ti’al u k’éexel ba’ax úuch jets’a’ak, ti’al u páajtal u kéet yantal páajtalil ichil xiib yéetel ko’olel, yéetel ti’al u p’i’isil u yóolo’ob ti’ ba’ax ku beetiko’ob”, tu ts’ook a’alaj.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
