de

del

Foto: Ap

Ti’ yéeytambal beeta’ab, tu’ux waxaktúul máak éejentej yéetel óoxtúule’ ma’, Suprema Corte de Justicia de la Nación (SCJN) tu éejentaj jo’oljeak ma’ k’aas ti’ a’almaj t’aan u k’a’abéetkunsa’al máariguana ti’al u náaysik u yóol máaki’.

“Jach táaj k’a’anan k’iin ti’al jáalk’abil kuxtal”, beey úuchik u ya’alik máax jo’olbesik Noj Mola’ay, Arturo Zaldívar, ka’aj ts’o’ok éejenta’al ba’ax je’ets’ij.  

Yóok’lal ba’ax jets’a’abe’, yaan u yantal u yila’al bix kéen ts’a’abak u páajtalil u yutsil k’a’abéetkunsa’al cannabis tumen Secretaría de Salud yéetel Comisión Federal para la Protección Contra Riesgos Sanitarios (Cofepris), ba’ale’ unaj xan u jets’ik bix kéen béeyak u meyaj ti’ máak, je’el bix jets’a’an yéetel u ja’il káaltal. Le je’ela’ u k’áat u ya’ale’ ma’ táan u cha’ak u k’a’abéetkunsa’al máariguana tu táan u jeel máako’ob, mix tu táan menooro’ob, mix xan u jeel máak ka’ u yu’ub táan u beetik k’aas ti’. Beyxan ma’ táan u cha’abal u máansik máak kis buuts’, mix xan nukuch kamiono’ob wa yáax k’a’abéetkunsa’ani’.  

 

También te puede interesar: Aprueba SCJN el uso lúdico de la mariguana en México

 

“Ichil ba’ax ku taal u k’iin yéetel le ba’ax jets’a’aba’, yéetel ma’li’ beeta’ak a’almajt’aano’ob tu yóok’lal tumen Congreso de la Unión, Secretaría de Salude’ yaan u yantal u ts’áak k’ajóoltbil u tsoolil ti’ bix kéen u ts’áaj u páajtalil u k’a’abéetkunsa’al tumen nojoch máako’ob yéetel ti’al ba’ax jach jeets’el unaj u meyaj. Ikil ojéela’an ku páajtal u ma’anal, u pa’ak’al, u meyajta’al, u ti’alinta’al yéetel u túuxta’al cannabis, beyxan u psikotroopikosil THC, k’ajóolta’an beey máariguana”, beey a’alab tumen x miniistráa, Norma Lucía Piña Hernández.

Ichil ba’ax éejenta’abe’ ti’ je’ets’ xan páayt’aan beeta’ab ti’ Congreso de la Unión, ti’al u káajal u patjo’oltik a’almajt’aano’ob yaan ba’al u yil yéetel u k’a’abéetkunsa’al le xíiwa’ ti’al u náaysik u yóol máak, ti’al beyo’ u meyaj ti’ kaaj je’el bix no’oja’an u ti’al.  

Ministro’obe’ tu ya’alajo’obe’ SCJNe’ ma’ táan u páajtal u jets’ik u a’almajt’aanil u k’a’abéetkunsa’al droogáas, tumen lelo’ chéen U Mola’ayil Pat A’almajt’aan yéetel U Jala’achil le lu’uma’ beetik, chéen ba’ax ku páajtal u beetike’ leti’ u tselik ba’ax jets’a’an yéetel ku kúulpachkúunsik ba’ax yaan ichil U Almejenil Noj A’almajt’aan le lu’uma’. 

P’el úuchik u chúukpajal le jaytúul miniistróos k’a’abéet ti’al u béeytal u éejenta’al tuukulmeyaj ts’a’ab k’ajóoltbil tumen x ministráa Piña Hernández, tumen leti’ káaj u ya’alik ka tse’elek ti’ le Noj A’almajt’aano’, u ts’ook ts’íibil ti’ u jatsts’íibil 235 yéetel 247 ts’a’aban ichil Ley General de Salud (LGS), tu’ux ma’ táan u cha’abal u k’a’abéetkunsa’al cannabis ti’al u náaysik u yóol máak.

Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan