Máaxo’ob chíikbesik u múuch’kabilo’ob Vivienda yéetel Profesionales Inmobiliarios, ikil táan u múul meyajo’ob yéetel Consejo Coordinador Empresarial (CCE) del Caribe, tu beetajo’ob jump’éel mokt’aan le miércoles máanika’, yéetel Fiscalía General del Estado, ti’al u ts’aatáanta’al ba’ax táan u yúuchul kéen tse’elek máak.
Ba’ale’ kex tumen fiskal jo’olpóop ku ya’alike’ jump’íit maanal ti’ 480 u p’éel tak poolo’ob ts’o’ok u beeta’al ti’ le ja’ab yaniko’ona’, ba’ale’ mola’ayo’obe’ u yojel maanal ti’ 2 mil u p’éel tseelilo’ob ts’o’ok u beeta’al lik’ul u ja’abil 2018 tak walkila’, ts’o’okole’ u ya’abile’ ti’ ku yúuchul ti’ kúuchilo’ob suuk u xíimbalta’alo’ob je’el bix Cancún yéetel Tulum, ts’o’okole’ ti’ le je’elo’obo’, chéen u 10% xak’alta’an tu beel ba’ax úuchij.
También te puede interesar: Denuncian empresarios despojos en la zona norte de QRoo
“Tu ja’abil 2018 tak walkila’, ts’o’ok u yantal maanal ti’ 2 mil u p’éel kaasos, tu’ux ku yila’ale’, yáax talamil ku yantale’ leti’e’ tak poolo’, tumen u ya’abil u yuumil le kúuchilo’ob wa k’áaxo’obo’ ma’ kaja’ano’ob te’e lu’umo’, ts’o’oke’ yaane’ mix tu lu’umil México yano’obi’; le beetike’ ku yantal talamilo’ob ti’al u ts’aatáanta’al tumen u jo’olpóopilo’ob kaaj”, beey tu ya’alaj Iván Ferrat, máax jo’olbesik CCE.
Le beetike’, tu tsikbaltaj, yéetel mokt’aan táan u beeta’ale’ táan u kaxta’al u k’éexel jayp’éel ba’al, je’el bix u páajtal u yantal u jeel máak te’e k’áaxo’, ma’ tsaj wa leti’ u yuumili’, ts’o’okole’ leti’e’ mola’ayo’ob máaxo’ob kéen béeyak u táakpajalo’ob yéetel je’elsiko’ob kéen k’a’abéetchajak wa kéen u yilo’ob táan u yokol x wo’okinil máako’ob ti’al u tseliko’ob máak.
“Ichil mola’ayo’ob yéetle jo’olpóopo’obe’, tak u aj kaanan kaajilo’ob yéetel máaxo’ob meyajtik justiisiae’, yaan k múul meyaj ti’ le mokt’aana’, ti’al u páajtal u je’elsa’al je’el máaxak ka u yóot u beet k’aas… Le je’ela’ noj xáak’ab ti’al u páajtal u káajal u yantal uláak’ máax u ts’áaj taak’in ti’al u yúuchul meyaj, tumen yaane’ láayli’ mexikanoilo’ob ba’ale’ yaan xane’ táanxel kajil máako’ob”, tu ya’alaj.
Yóok’lal, u fiskalil le lu’umo’, Óscar Montes de Oca, tu ya’alaje’ u beeta’al ba’ax jets’a’an te’e mokt’aana’, yaan u beetik u yantal uláak’ no’oja’an meyajo’ob, yaan u káajal u beeta’al takpoolo’ob je’el bix unaje’ yéetel yaan u yantal u yóol máak ti’al u yóotik múul meyaj yéetel jo’olpóopo’ob, ts’o’okole’ beey kéen káajak u ch’éensa’al ba’ax ma’ patal u beeta’al, ti’al u ch’éenel u tsela’al máak ti’ u k’áax”.
“Te’e ja’aba’, táan u bin u yéemel u xookil le jaytéen ts’o’ok u tse’elel máak, ba’ale’ kex beyo’, ka’alikil táane’ tu jach beetajo’ob k’aas ti’ u suut taak’in, ti’ náajal, ts’o’okole’ séeba’an u yantal máaxo’ob beetik k’aas, le beetike’ táan u kaxta’al u xu’ulsa’al le talamila’”, tu ya’alaj fiskal.
Bix u tse’elel máake’, leti’e’ kéen luk’sa’ak máak ikil u yoksa’al saajkil, beyxan kéen beeta’ak ba’al k’aas yéetel mokt’aan majanil wa u k’a’abéetkunsa’al ju’uno’ob ti’al u luk’sa’al máak, ichil uláak’ ba’alo’obi’.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
