Ba’ax jets’a’ab le 13 ti’ julio máaniko’, tumen Tribunal Superior Agrario ti’ u nojkaajil Ciudad de Méxicoe’ ku jets’ik -tumen ts’o’okili’ u k’a’abéetchajale’- bix kéen na’atak talamil yaan ti’al u je’ets’el máax ti’al k’áax tu’ux beeta’an ya’abach ti’ otelo’ob beeta’al ti’ u noj kaajil Tulum; ts’o’ok maanal 40 ja’abo’ob káajak u ba’ateta’al.
Tu éejidoil José María Pino Suárez, yaan 10 mil u éektareasil k’áax yéetel 70 éejidatario’ob; kaaje’ ku ya’alik u ti’al bin le k’áaxo’ob je’elo’, ba’ale’ Tribunale’ ma’ beey u ya’aliki’, tumen a’alabe’ yaan u yuumil le k’áaxo’ob je’elo’, le yaan te’e jáal ja’o’, yéetel jun t’o’ol yaan aktáan le noj bejo’. Beyxan, tsela’ab plaano yaan u foolioil 23TM50275, u aaktail áasamblea ti’ u ja’abil 2006 tu’ux jets’a’an leti’e’ plano je’el kun chíimpoltbilo’, mil 92 u p’éel séertificados parcelarios yéetel 706 u jets’ ju’unil u yuumil k’áax.
También te puede interesar: Ponen fin a incertidumbre por tenencia de tierra en zona costera de Tulum
“K’a’anan (ba’ax jets’a’abe’) tumen tribunal superior agrarioe’ tu xak’altaj ba’’ax jets’a’ab tumen u máajistradoil Quintana Roo ts’o’okole’ ma’ tu yilaj wa beeta’ab ba’al ma’ patali’, mix xan p’ata’ab paachil mix jump’éel a’almajt’aan ti’al u beeta’al k’aas ti’ le éejidoo’, ts’o’okole’ ku chíimpolta’al k’áax yáax ti’alinta’ab tumen Enrique Humberto Fulquen Chelet, beyxan a’alabe’ kuxa’an u yuumil le k’áaxo’obo’ yéetel tu beel u ti’alintmajo’obi’. Ku jets’ik xan tak tu’ux yaan u xuulilo’ob yéetel ku ya’alale’ k’áax yaan te’e jáal ja’o’ yaan xan u yuumil”, beey tu tsolaj áabogado Víctor Salaya máax chíikbesik páartikulaar máako’ob táakano’ob te’e jusiioo’.
Tumen ma’ sáasil yanik máax ti’al le k’áax ku káajal u yáalkab tu’ux yaan u kúuchil El Tábano tak tu’ux yaan u arkoil Sian Ka’an, yaan tu kaajil Tulume’, ts’o’ok u beetik u yantal u jejeláasil talamilo’ob, je’el bix multa’al kúuchilo’ob, u tse’elel máak, yéetel u beeta’al tak poolo’ob tumen ku yúuchul ookoli’.
K’áaxo’ob yaan tu nojkaajil Tulume’ ts’o’ok u k’éexel u yuumil ya’abach juntéenak; u ya’abil maan-koonol úuche’, beeta’ab yéetel ju’uno’ob j ts’a’ab tumen le éejidoo’, ba’ale’ walkila’ ts’o’ok u p’áatal ma’ óofisiaalo’obi’.
Máax ti’ ku chíimpolta’al u ti’al jump’éel k’áaxe’, leti’e’ máaxo’ob maanaj ti’ Antonio González Avilés, tumen leti’ u yuumil le k’áaxo’ob yaan te’e jáal ja’o’, úuchik u máanik tu ja’abil 1940, tumen ichil u ja’abilo’ob 70 yéetel 80e’ tu ja’ajatsaj ti’al u konik ti’ ya’abach máak.
“Yanchaj máax tu tukultaje’, chéen jump’éel ju’un yaan ti’, le beetik máan u kaxt u yuumil le k’áaxo’ ka tu manaj ti’; walkila’, máax maanaj ti’ éejidoe’ unaj u na’atike’, ti’ u yuumile’ yaan u páajtalil u káajsik jump’éel tak pool ti’al u jeel je’ets’el ba’ax u ti’al”, beey tu ya’alaj áabogado.
Ti’al u ja’abilo’ob 80e’, tu éejidoil José María Pino Suárez, óoli’ chéen kolnáalo’ob yaani’, ka’aj káaj túun u beeta’al kúuchilo’obe’, k’uch uláak’ máako’ob yaan taak’in ti’obe’ ka tu mano’ob k’áax ti’ máaxo’ob yaan te’elo’... Walkila’ u ya’abil le éejidatario’obo’, éempresario’ob. Chéen jaytúul ti’ le yáax yuumilo’ob p’aatalo’obi’.
Jump’íit u k’ajla’ayil k’áax
Tu ja’abil 1992e’ tsela’ab u a’almajt’aanil k’áax, tu’ux jets’a’an ka’ache’ kolnáalo’obe’ ku páajtal u k’áatiko’ob ka ts’a’abak k’áax ti’ob ti’al u beetiko’ob éejidoo’. Kéen xu’upuk túun k’áax ti’ jayp’éel péetlu’umo’obe’, jala’ache’ ku páajtal u ch’a’ak ti’ yaanal péetlu’umil ti’al u ts’áak ti’ob, je’el bix úuchik Quintana Roo.
Yanchaj k’áaxo’ob tu’ux yaan José María Pino Suárez walkila’, j ts’a’ab ti’ u kajnáalilo’ob Tenosique, Tabasco tu ja’abil 1973. Ba’ale’ tak 1981 k’u’ub tu beel ti’obi’, úuchik u je’ets’el u xuulilo’ob tumen le noj lu’uma’. “Kolnáalo’ob te’e k’inako’obe’ ba’ax u k’áat ti’ob jáal ja’, tumen ma’ u yojelo’ob bix kéen meyajnak tu paachil k’iin, mix xan bix kéen p’áatak Tulumi’”, tu ya’alaj áabogado.
Ti’ ju’un k’u’ub ti’ u éejidatario’ob te’e k’inako’obe’, jets’a’ab k’áax u ti’alo’obe’ ma’ táan u táakbesik le yano’ob jáal ja’. Le “luluk’kil k’áaxo’ob je’elo’” mana’ab tumen Enrique Humberto Fulquen Chelet.
Ti’al 1994e’ káaj u k’e’exel u yuumil le k’áaxo’obo’. Yáax ba’ax beeta’ab tumen u túumben yuumilo’obe’, leti’ u beetiko’ob u yantal jump’éel juicio de amparo indirecto, tu’ux tu ya’alajo’ob ti’ u yáax jueesil distrito ti’ u kaajil Chetumale’, ma’ bin ki’imak u yóolo’ob, tumen ma’ j ts’a’ab ti’ob tuláakal u k’áaxo’obi’, le beetik tu k’áataj ka ts’a’abak ti’ob u yalabili’. Ba’ale’ ka núuka’ab tumen jueese’ a’alab ti’obe’, jach u xanile’, kéen u k’amo’ob k’áaxe’ chéen 15 k’iino’ob yaan ti’ob ti’al u ya’aliko’ob wa ba’ax yóok’lal, tumen beey jets’a’an tumen a’almajt’aan.
Tu ja’abil 2006e’, éejidatario’obe’ tu’ux táaka’an tak éempresario’ob yéetel uláak’ máako’ob yaan taak’in ti’ob, ts’o’oke’ táaxel peéetlu’umilo’obe’, tu beetajo’ob múuch’tambal ti’al u jets’iko’ob u túumben plaanoil le éejidoo’ yaan ti’ob, k’ucha’an tak te’e jáal ja’o’; le je’elo’ u k’áat u ya’ale’ táan u táakbesiko’ob lu’uluk’ k’áaxo’ob yéetel uláak’ yaan u páartikular yuumilo’oni’, ba’ale’ le je’elo’ ma’ táaka’an ka’ach ichil u yáax p’iisil k’áax be’eta’ani’.
Ichil ba’ax jeets’el tu plaanoil éejidoe’ jóok’sa’ab u séertifikaados páarselas, beyxan maanal 700 u p’éel ju’unil u yuumil k’áax. “Te’e múuch’tambalo’, máax chíikbesik procuraduría agrariae’ tu ya’alaj ti’obe’ chéen ku páajtal u ch’a’ako’ob k’áax táaka’an ichil u yáax p’iisil le éedijo beeta’abo’”, tu ya’alaj Víctor Salaya.
“U yantal u yóol máak ti’al u ti’alintik le k’áaxo’oba’ ku yúuchul tumen ts’o’ok xan u bin u k’éexel u k’a’ananil Tulum, yaan uláak’ u yuumil mola’ay ku k’uchulo’obi’, ts’o’okole’ ku yilko’ob beyka’aj ma’alobil je’el u yúuchul meyaj te’e jáal ja’o’, tumen te’e k’iinako’obe’ chéen beey p’ata’anil le k’áaxo’obo’, le beetik éejidatio’obe’ ku yoksikubáajo’ob, ts’o’okole’ tuláakal máak jatsik le bix kun beetik uts ti’”, tu ya’alaj.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
