U mola’ayil Instituto Nacional Electoral (INE) ku tukultike’, Consulta Popular yaan u beeta’al te’e k’iino’oba’, no’oja’an nu’ukbesaj, ts’o’okole’ jump’éel ba’al yáax juntéen kéen k’a’abéetkunsa’ak ti’ le noj lu’uma’, yéetel ku páayt’antik kaaj ti’al u táakpajal ti’ jump’éel ba’al jeets’el beey u páajtalil máak.
“To’one’ k k’áat ka náats’ak kaaj ti’al u k’a’abéetkunsik le páajtalila’, yáax juntéen u ts’a’abal tumen u lu’umil México, tumen yáax juntéen u beeta’al Consulta Popular tumen Instituto, ts’o’okole’ toj u ch’a’anukta’al déemokrasya yéetel”, beey tu ya’alaj máax beetik u bokaalil INE ku meyaj te’e kaaja’, Fernando Balmes Pérez.
Tu ya’alaje’, le je’ela’ jump’éel noj páajtalil yaan ti’al u táakpajal kaaj kéen jo’op’ok u je’ets’el poliitikóo ba’al, le beetike’, ku tukultik k’a’anan u táakpajal máak, tumen beyo’ yaan u béeytal u táakmuk’ta’al déemokrasya.
También te puede interesar: INE considera un avance democrático la consulta de este 1 de agosto
Te’e ju’un kun ts’áabil ti’ máake’, yaan u xo’okol le k’áat chi’a’: Ka éejentik wáaj, wa ma’, ka beeta’ak yéeytambal k’a’abéet, je’el bix jets’a’an unaj u beeta’al tumen a’almajt’aan, ti’al u káajsa’al jump’éel meyaj ti’al u sáasilkúunsa’al ba’ax jets’a’ab ti’ le ja’ab ts’o’ok u máano’obo’, tumen jala’acho’ob, ti’al beyo’ u táakmuk’ta’al justiisya yéetel u páajtalil máaxo’ob ma’ xan wa loobilta’abo’obi’, ts’o’oke’ ti’ ku taal ka’ap’éel mejen chíikul, jump’éele’ tu’ux ku ya’alik “beey”, uláak’e’ “ma’”.
Beyxan, ichil ba’ax tu ya’alaj Balmes Péreze’, ti’al u béeytal u beeta’al le meyeja’, k’a’abéetkunsa’ab 528 miyoonesil pesos jóok’ ti’ u noj lu’umil Méxcio; beyxan ichil u tsoolil u k’aaba’ máaxo’ob kun táakpajale’ xoka’an jump’éel miyoon 668 mil 641 u túul yukatekoilo’ob, ts’o’okole’ táan u páa’ta’al ka úuchuk je’el bix beeta’al yéeytambal úuch ti’ k’iinil 6 ti’ junio, tu’ux táakpaj u 63.83 por siientoil kaaj; “táan k páa’tik ka táakpajak uláak’ jump’íit ti’ le je’elo’”.
Ti’al túun u k’a’amal máaxo’ob kun yéeyajo’obe’, tu lu’umil Yucatáne’, jets’a’ab mil 24 u p’éel kúuchilo’obi’, ts’o’okole’ yaan u yáantaj kajnáalo’ob táakpaj xan ti’al u k’iinil 6 ti’ junio; máaxo’ob ka’ansab u beeto’ob le meyajo’ tumen 172 u meyajnáalilo’ob Instituto.
También te puede interesar: Maanal 1.3 miyoonesil quintanarroilo’ob kun táakpajalo’ob ti’ yéeytambal
Tu ts’ooke’, 5 mil 120 u túul máak kéen táakpajak te’e kúuchilo’obo’, ti’ le je’elo’obo’, ts’o’ok u k’u’ubul u ju’unil yaan u meyaj te’e k’iino’, ti’ u 95 por siientoil máaxo’ob p’ata’an u jo’olbes le kúuchilo’obo’; le lunes máanika’ leti’e’ ka káaj u k’u’ubul ti’obi’, ts’o’okole’ jo’oljeak k’u’ub ti’ le máax táan u binetik ti’obo’.
Tu ya’alaje’ INEe’ ts’o’ok u líik’sikubáaj ti’al le meyaja’, ts’o’okole’ táan u páayt’antik kaaj ti’al u táakpajal. Beyxan tu ya’alaje’, ba’ax kun jóok’ol ti’ le yéeytambala’, yaan u ts’a’abal k’ajóoltbil ichil láas 9:30 yéetel láas 10 áak’ab; yaan u k’a’ayta’al tumen Consejero Presidente ti’ u mila’ayil INE, kéen yáax séeba’an xo’okok yéeyajilo’ob.
Je’el máaxak ku béeytal u táakpajal ti’ le yéeyajila’, chéen k’a’abéet tu beel yanik u INE máak; ti’al u yojéelta’al tu’ux ku páajtal u bin máak u ts’áaj u yéeyajile’, ku páajtal a xak’altik le kúuchil Interneta’: https://uicatumesa.ine.mx/
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
