Tumen ts’o’ok u ya’abtal kajnáalo’ob yéetel u xookil aj yéeyajo’obe’, tu lu’umil Yucatáne’ yaan u beeta’al uláak’ jump’éel féederal distriito, ti’al beyo’ u náakal wakp’éel, beey úuchik u ts’a’abl k’ajóoltbil tumen máax jo’olbesik u kóonsejoil le péetlu’uma’, ichil Instituto Nacional Electoral (INEI), Fernando Balmes Pérez.
Ichil ba’ax tu ya’alaj meyajnáale’, lik’ul u ja’abil 200e’, péetlu’ume’ ti’ yaan ichil le yáax kúuchilo’ob tu’ux nonoj máax ku yéeyaj, ichil tuláakal u noj lu’umil México, ts’o’okole’ walkila’ ts’o’ok maanal jump’éel miyoon 660 mil kajnáalo’ob yaan u INEob.
Sáansamal u k’éexel u xookil jaytúul máak, tu ya’alaj, tumen ya’abach máak táan u ts’íibtik u k’aaba’ tu táan le mola’aya’ yéetel táan xan u taal uláak’ ya’abach máak ti’ táaxnel péetlu’umo’ob.
También te puede interesar: INE Yucatán contempla creación de un distrito federal más
Beyxan, tu ya’alaje’, ka’alikil u páa’ta’al u k’iinil u beeta’al yéeytambalo’obe’, u xookil máaxo’ob ku táakpajale’ ku ya’abtal yóok’ol u 8 por siientoil.
Le beetike’, yóok’lal ba’ax ku yúuchule’, INEe’ táan u tukultik, ichil u xaak’alil u jets’ik uláak’ distriitoe’, tu lu’umil Yucatáne’ yaan u yantal ti’ uláak’ jump’éel féederal distriitoo.
Kex tu ya’alaj táan u beeta’al meyajo’obe’, láayli’ yaan xan u beeta’al xaak’alo’ob, u k’áatchibta’al máasewal kaja ti’al u je’ets’el tu’ux je’el u páajtal u ts’a’abal túumben diistritos, ba’ale’ tu ya’alaje’: “Yaan u beeta’al k’eexilo’ob ti’ bix yanik lu’um, ba’ale’ kéen beeta’ake’ yaan u táanilkúunsa’al máasewal kaajo’ob”: tu tsikbaltaj.
Tu winalil marzo kéen káajak u k’áatchibta’al kaaj, tu ya’alaj, yéetel ba’ax kun chíikpajale’ yaan u ts’a’abal k’ajóoltbil tu ts’o’okbal u ja’abil 2022, kéen je’ets’ek tumen INE bix kéen p’áatak diistritos.
Beey túuno’, kéen beeta’ak tuláakal le je’elo’, yaan xan u je’ets’el u a’almajt’aanil le túumben féederal distriitoa’ ti’al u chíimpolta’al kéen beeta’ak u yéeytambalil 2024.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
