de

del

Foto: Rodrigo Díaz Guzmán

Le miércoles 6 ti’ abril máanika’, u Congresoil u Péetlu’umil Yucatán tu éejentaj u yantal u k’e’exel jejeláas a’almajt’aano’ob kaláantik, ts’aatáantik yéetel jets’ik u si’ipil u yayaj-oksa’al saajkil, u pepe’cha’abtal máak yéetel u beeta’al k’aasil ba’al ti’ wíinik te’e péetlu’uma’; le beetik xane’, je’ets’ u yantal u beeta’al Vicefiscalía especializada en delitos de tortura y actos crueles, inhumanos y degradantes ichil Fiscalía General del Estado.

Jpat a’almajt’aan Gaspar Quintal Parra, táaka’an ich Partido Revolucionario Institucional (PRI), t’aanaj te’e súutuko’ ka’aj tu ya’alaje’ U Congresoil Yucatáne’ “unaj u ts’aatáantik u jach ma’alob nu’ukbesjail ti’al u táan óoltik, u kaláantik, u péektsiltik yéetel u chíimpoltik u páajtalil wíinik”. 

Tu ya’alaj xane’, le ba’ax ku k’áatala’, ook tu tuukul ka’aj tu yolaj ba’ax beeta’ab ti’ táankelem José Eduardo Ravelo, tumen “tu ts’ooke’, yanchaj u kóolal u xikin Fiscalía General del Estado yéetel u Ayuntamientoil Jo’, tumen CNDH, tumen ila’abe’ pe’echabta’ab u páajtalil beey wíinik, úuchik u ma’achal kex ma’ unaj ka’achij yéetel tumen máaxo’ob mache’ tu jach ts’áajo’ob u muuk’ ti’al u pets’iko’ob, tak ka’aj a’alab sa’at u kuxtal tu yóok’lal”. 

 

También te puede interesar: Por unanimidad, aprueban iniciativa contra la tortura en Yucatán

 

Ti’al túun ma’ u ka’a úuchul le je’ela’, ku yantal u jeel tukulta’al ba’ax ts’o’ok u yáax je’ets’el te’e a’almajt’aano’obo’, ti’al u yila’al wa tu beel ba’ax yaan te’elo’, tumen ichil u xaak’alil ba’ax yane’, ti’ ku yila’al wa no’oja’an ti’al u séeb k’a’abéetkunsa’al ichil talamilo’ob ku yantal ich kaaj.

Yéetel k’eexilo’ob kun beetbil ichil Ley de Víctimas del Estado de Yucatán, Ley de la Comisión de Derechos Humanos del Estado de Yucatán, Ley del Sistema Estatal de Seguridad Pública, Ley de la Fiscalía General del Estado de Yucatán yéetel Ley De Salud del Estado de Yucatán, u sistema juriidikoil le péetlu’uma’ yaan u yantal u jach kaxtik u meyaj ti’al u kaláantik ma’ u yúuchul loobilaj beyo’, beyxan u ts’aatáantik, u xak’aliik yéetel u no’ojan je’ets’ik u si’ipil máax kun beetik ba’al beyo’, tumen wa ku yúuchule’, u k’áat u ya’ale’ ma’ táan u chíimpolta’al u páajtalil wíinik.

U éejenta’al túun le je’ela’, ku beetik uts xan ti’ Comisión Ejecutiva de Atención a Víctimas (CEAV) ikil yaan u páajtal u yáantik yéetel u kaxtik ka su’utuk uts yóok’ol máax le ku loobilta’alo’, ts’o’okole’ ku péeksik xan meyaj ku beeta’al tumen Centro Estatal de Prevención del Delito y Participación Ciudadana (Cepredey), tumen yaan u yantal u kaxtik uláak’ nu’ukbesajo’ob ti’al u ch’éejsik xan je’el ba’axak yaan u yil yéetel yayaj-oksajsaajkil yéetel o loobilta’al wíinik.

Byexan yéetel le k’eexila’, Comisión de Derechos Humanos del Estado de Yucatán (Codhey) yaan u páajtal u séeb okol u yil máax kun ma’achale’, ti’al u jach ilik wa yaan ba’ax ma’ no’ojan u beeta’al yéetelo’obi’.

Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan