U múuch’kabil Asociación de Hoteles de Riviera Maya yaan u múul meyaj yéetel uláak’ múuch’o’ob beetik déesarroyóo téeknolojiikóo ti’al u béeytal u táakpajal ti’ ba’ax jets’a’an beey Meta 2030 Carbono Neutral, ti’al u ts’aatáanta’al u yutsil xíimbal yóok’ol kaab.
Yéetel le noj meyaja’, Riviera Mayae’ yaan u kaxtik u pakta’al beey jump’éel u lu’umil México yéetel Caribe tu’ux yaan u k’a’ayta’al k’a’anan nu’ukbesaj je’el bix le je’ela’, ti’al u páajtal u táakbesa’al xan ti’ uláak’ u jejeláasil ba’al yaan u yil yéetel u kananil yóok’ol kaab, ts’o’okole’, yaan u kaxtik u k’amik uláak’ chíimpolalo’ob ti’al u chan xu’ulsa’al ba’ax k’ajóolta’an beey weeyáa de karbonóo.
Ignacio Muñoz, máax jo’olbesik u meyaj Consorcio Tecnológico, tu tsikbaltaje’, yáax ba’ax u k’áat beetbile’, leti’ u yéensa’al tak u táanchúumuk por siientoil weeyáa de karbonóo, ba’ale’ ti’al u béeytale’ yaan u ch’a’anukta’al jo’op’éel noj p’iisilo’ob, yéetel yaan u káajal u meyajo’ob yéetel u nu’ukbesajil The sea we love, ti’al u yojéelta’al ba’ax unaj u beeta’al yéetel sargaasóo, ti’al u su’utul éenerjiyaa súustentaablée.
También te puede interesar: Pretende Riviera Maya ser destino carbono neutral en 2030
Múuch’kabile’ yaan u túumbenkuunsik xan bix p’isa’anil weeyáa (walkila’ ti’ yaan ichil 9 tak 12 u tóoneladasil ti’ lalaj juntúul ajxíinximbal máak, ts’o’okole’ le je’elo’ ku ja’ajatsa’al ichil náaysaj óol ku beetik, tu’ux ku kóojol wéenel yéetel ba’ax ku jaantik), kéen p’áatak tu beel túun le p’iisilo’, yaan u kaxta’al ka yanak u poliitikáasil déeskarbonisaasyon, ti’al u ch’a’ak u muuk’ le beyka’aj ku tukulta’al kun ch’éejsbil ti’al u ja’abil 2030; beyxan yaan u kaxta’al u meyajta’al ba’ax k’ajóolta’an beey réejenerasyon; u múul meyaj péetlu’umo’ob yéetel táanxel noj lu’umo’ob, yéetel u kaxta’al taak’in ti’al u yantal ba’ax yéetel u yúuchul meyaj tu paachil k’iin.
Lalaj ja’abe’ yaan u ts’a’abal k’ajóoltbil xan u tsots’íibil meyaj ti’al u yila’al beyka’aj ts’o’ok u beetchajal, yéetel ti’al xan u yila’al ba’ax uláak’ ku páajtal u beeta’al wa ba’ax uláak’ k’a’abéet. Ba’ale’ yáax ba’ax kun ch’a’anuktbile’, leti’e’ múul meyaj kun yantal ichil u múuch’kabil otelo’obo’ yéetel uláak’ múuch’o’ob beyxan kaajo’ob kun táakpajal meyaj, ti’al u chíimpolta’al Caribe beey u yáax lu’umil tu’ux no’ojanchaja’an u yutsil xíimbal yóok’ol kaab.
Yóok’lale’, Toni Chaves, máax jo’olbesik Asociación de Hoteles de la Riviera Maya, tu tsikbaltaje’ tukulta’ab u beeta’al le meyaja’ ti’al u kaxta’al u ch’éejsa’al talamilo’ob táan u yantal yóok’lal sargaasóo yéetel ti’al xan u táamuk’tiko’ob meyaj káajsa’an yóok’lal yóok’ol kaab tu mola’ayil Naciones Unidas, tumen u k’áato’ob ka p’áatak neutral u káarbonoil le baantailo’.
U tuukulil le yáax jaatsil meyaja’, leti’ u béeytal u táakpajal tuláakal máaxo’ob meyajtik oteleria, ts’o’okole’ u táakbesa’al u jeel máako’ob je’el bix u yuumilo’ob kúuchil janal, tráasportiistas yéetel paarkées.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
