de

del

Foto: UADY

Tu petenil Yucatán kun yáax meyajtbil “Corpus Lingüístico Maya Peninsular”, ti’al u máan mola’antbil maayat’aan jach je’el bix u k’a’abéetkunsa’al t’aan tumen kaaj, je’el bix tsikbalo’ob yéetel uláak’ u jejeláasil t’aan ku yantal te’e péetlu’umo’. 

Ti’al u beeta’al noj meyaje’ yaan u xupa'al 383 mil 163 doolarées, yaan u ts’a’abal tumen Fundación W.K. Kellogg, ti’al u béeytal u múul meyajta’al tumen Universidad Autónoma de Yucatán (UADY), Secretaría de la Cultura y las Artes (SEDECULTA) yéetel Centro de Investigación en Ciencias de Información Geoespacial (CentroGEO). 

 

También te puede interesar: Península de Yucatán tendrá el primer corpus lingüístico

 

Tu súutukil úuchik u ts’a’abal k’ajóoltbil meyaje’, máax jo’olbesik UADY, José de Jesús Williams, tu ya’alaje’ ka’ap’éel ja’ab kun meyajtbil xaak’alo’ob tumen mola’ayob, ti’ jo’ojaats jóok’sa’al ti’ le Petenilo’, yéetel kéen ts’o’ok u beeta’ale’ yaan u yantal táabsajo’ob, cha’ano’ob, oochelo’ob yéetel je’el ba’axak ba’alil je’el u chíikbesik yéetel u ye’esik maayat’aan.

“Yaan ba’alob k-ojel yóok’lal bix táan u sa’atal le maayao’, táan k-ilike’, baatsilo’obe’ ma’ táan u ka’ansiko’ob maaya ti’ u paalilo’obi’, le beetik jach k’a’anan le meyaja’, ts’o’okole’ yaan u páajtal u k’a’abéetkunsa’al tumen je’el máaxake’”, tu tsikbaltaj Williams.

Yóok’lale'’, t’aanaj xan máax jo’olbesik Sedeculta, Loreto Villanueva Trujillo, ka tu k’a’ajsaje’, le 3 ti’ marzo máaniko’, chíimpolta’ab maayat’aan, tumen Congreso del Estado, beey Patrimonio Cultural Intangible de Yucatán, ts’o’okole’ le noj meyaja’ jach k’a’anan ti’al u kaláanta’al le t’aano’.
Beey túuno’, máax jo’olbesik u kúuchil Yucatán-CentroGEO, Oscar Gerardo Sánchez Siordia, tu tiskbaltaje’, yéetel le meyaja’ ku ye’esa’al túumben nu’ukulo’obe’ ku k’a’abéetkunsa’al xan ti’al u táakmuk’ta’al ba’ax táan u bin u sa’atal.

U meyajnáalil Programas en Latinoamérica y el Caribe, ti’ u múuch’kabil Fundación W.K Kellogg, Quetzalli Sotelo Schmelkes, tu tiskbaltaj jach táaj ki’imak u yóol úuchik u jéets’el u beeta’al le noj meyaja’, tumen yéetele’ yaan u béeytal “u k’ajóolta’al bix le maaya ku t’a’anal te’el kaajo’obo’”.

Walkila’, yaan u káajal u kaxta’al u yuumil xaak’al kun beetbil tu jo’ojaatsil le petenila’: tu baantail Henequenera (Jo’ yéetel u bak’pachil); u baantail Camino Real (U chik’inil le petenilo’); u lak’inil Yucatán; u noojolil Yucatán yéetel u chúumukil Quintana Roo; beyxan tu baantail Chenes, Kaanpech.

Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan