“Beey in wóol jo’oljeake’”, suuka’an u ya’alik máak kéen u k’a’ajs wa ba’ax, ba’ale’ wa ku xak’alta’al u máan k’iine’, ukp’éel ja’ao’obe’ óoli’ leti’e’ beyka’aj ku biinsik ti’al u béeytal u síijil máak, chéen ba’axe’ le xookila’ láayli’ yaan ba’ax u k’áat u ya’alej.
Kéen u chuk ukp’éel u ja’abil wíinike’, ich kóolonial kaaje’, ku páa’ta’al ka “káajak u yantal u naa’t” juntúul chan máasewal paal; u jaajil ka’ache’, kéen u chuk máak le ja’abil je’elo’, leti’ kéen yanak u p’atik máak u paalil, tumen unaj xan ts’o’ok u yantal u na’at ti’al u béeytal u táakbesa’al ich kaaj, tu’ux ka chíimpolta’ak xan u páajtalilo’obi’, yéetel ti’al le je’elo’, ku káajal u pakta’al beey juntúul máax ku náajal.
Ba’ale’ walkila’, yaanal k’iino’ob, le beetike’ xane’, yaanal ba’alob ku yúuchul. Kéen u chuk ukp’éel ja’abe’, wa tu xook máake’, unaj ti’ yaan máak tu ka’ap’éel wa u yóoxp’éel ja’abil xook primaarya, tu’ux ku ka’anal u mootsil áartmetikáa ka’alikil u xachikubáaj máak u kan u taabllasil múultikplikar, beyxan u bin u na’atik máak ba’ax ku xokik yéetel u yáantajil oochelo’ob. Beey túuno’, tu ja’abil 2015, ka’aj káajo’one’, ku tukulta’ale’ jump’éel chan chichan wa chichan mola’aye’ ku ch’a’ak u bej u kuxtal kéen u chuk ukp’éel u ja’abil; walkila’, ta’aytak u chukik waxakp’éel, leti’e xookolil yéetel le táan u jóok’ol u pikil ju’unila’.
Walkil ukp’éel ja’abo’obe’, táanili’ kkáajsik u meyajil ti’al u beeta’al le pikil ju’una’. Yanchaj junmúuch’ chokoj pool máako’ob jach uts tu t’aano’ob La Jornada yéetel ba’ax u beetmaj, ts’o’okole’ mu’uk’a’an u yóolo’ob tumen péeksa’ano’ob tumen máax jo’olbesik mola’ay, Carmen Lira. Ti’al yáax oochel jch’a’ab ti’ u múuch’il meyaj káajs La Jornada Mayae’ séeba’an úuchik u jáanajn béeytal, ts’o’okole’ mix talam úuchik u jáan tsola’al u máakil ti’al u ch’a’abal. Te’e k’ino’ chíikpaj óoxp’éel kóomputadoras tu’ux yaan u yoochel uláak’ máako’ob táakano’ob te’e meyajo’, ba’ale’ mina’ano’ob tu péetlu’umil Yucatán. Tak bejla’e’ , le múuch’ máako’obo’, ma’ béeyak u ka’a kóojolo’ob tu naajil tu’ux suuka’an ka’ach u ts’íibo’ob, tu’ux suukchaj u báaxal, u ja’antik ki’iki’ ba’al, wa u ki’imak óolil. U yoochel le k’iin je’elo’, ku k’a’ajsik to’on u jejeláasil oochel ts’o’ok u ch’a’abal te’e ts’ook ja’abo’oba’ ka’alikil u much’mubáaj le jaats máako’obo’ ti’ Internet.
Múuch’ meyaje’ k’i’ik’itpaja’an, ts’o’okole’ u yotoche’ jóojochil, ba’ale’ le je’elo’ chéen ku ye’esik ba’ax k’iinil ku máansik; lelo’ ma’ u k’áat u ya’al wa beey yanik u ajmeyajilo’obi’, tumen u jaajile’ jach uts yanik leti’. Je’el bix tuláakal máake’, pak’be’en k’oja’ane’ tu p’ataj chíikulalo’ob t-oot’el. Máaxo’on kmeyaj te’el mola’aya’ chuka’ano’on, ba’ale’ ti’ lalaj juntúule’ yaan bix péeksa’an u yóol yóok’lal u baatsil wa u puksi’ik’al. Ka’alikile’, ts’o’ok kkanik bix u jejeláasil u béeytal kt’anikbáaj, ba’ale’ u jaajile’, kmúuch’ikbáaj ti’al kmúul meyajtik u pikil ju’unil le k’iino’, ku beetik u yu’ubik máak táan u ts’áak u chan xóot’ ti’al u chuka’anil nook’ p’ata’an ti’ ti’al u beetej, kex ma’ u yojel máak máax ti’ kun k’a’abéetchajal le chan xóot’il nook’o’; tumen u p’éelilchajal wíinike’ ku béeytal wa ku múul yantal wa tu’ux, beyxan kéen u paktubáaj máak, kéen kóojok yéetel u jeel wíinik; kéen béeyak u pak’an t’anikubáaj.
Beey táan kk’uchul te’el k’iina’: chuka’ano’on ba’ale’ yéetel u chíikulal k-oot’el. Yaan ba’alo’ob ts’o’ok kkanik, ba’ale’ yaan xan u jeelo’ob ku béeytal kma’alobkúunsik ti’al u yutsil p’áatal sáansamal le pikil ju’una’, tumen tuláakal ba’ale’, ku káajal yéetel máax manik ti’al xokik ba’ax le ku ts’íibta’alo’, ba’ale’ beyxan ti’al u chíikbesa’al u jejeláas wíinik yaan te’e petenila’, u jejeláasil ch’i’ibal, u jejeláasil tuukul, yéetel u jejeláasil miatsil, tumen táan kkaxtik u bin u tojtal u beel kaaj.
To’on beey pikil ju’unilo’one’, ktukultik u beeta’al le meyajila’ unaj u yáantaj ti’al u yutsil xíimbal kaaj. Ku yaajtal t-óol k-ojéeltil u seen kíinsa’al yéetel u ch’a’apachta’al u jeel máaxo’ob beetik meyajo’ob je’el bix le to’ona’, tumen kna’atik láayli’ beyxan u tuukulo’ob. Le beetike’ ts’aka’an ba’ax kjets’maj: pikil ju’un kun jóok’ol sáamale’ asab ma’alob kéen jóok’ok. Beey unajo’, tumen teech kpuksi’ik’alil, teech ka xook, ba’ale’ beyxan ti’ máax u yáax xíimbaltmaj le meyajila’, yéetel beyxan máaxo’ob táan u binetik to’ono’. Teche’, míin láayli’ yaan xan u chíikulal a woot’el, teechl ka máan a kaxt ti’ ba’ax kts’íibtik ba’axten ku yúuchul wa ba’ax yóok’ol kaab; to’on, máaxo’on láayli’ kkaxtik u k-e’esik ba’ax ktukultik yéetel ktséentik ktuukul ti’al kna’atik ba’ax ku yúuchul sáansamal.
Lee: Nuestras cicatrices
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
