U yáantaj ko’olel ti’ xuup ku beeta’al ich baatsilo’obe’ jujump’íitil u bin u chíikpajal te’e mejen kaajo’obo’. Le je’ela’ jump’éel ba’al ku ya’aliko’obe’, ku yúuchul tumen láayli’ xan jujump’íitil u bin u ch’éejel u muuk’ xiib tu yóok’ol xlo’obayan ko’olel tu bin u xuultal, le beetike’, ts’o’ok u béeytal u táakpajalo’ob ti’ meyajo’ob ku beeta’al tu kaajalo’ob, ba’ale’ beyxan táanxel tu’uxo’ob.
Wilma Araceli Nahuat Tuyub, síij tu kaajil San Silverio, Tulum. Leti’e’ ku tukultik walkila’, ko’olele’ táan u bin u chíikpajal tumen tu bin u p’atik paachil ba’ax ma’ táan u cha’ak u meyaj ka’achij.
Leti’e’ táaka’an ichil u meyajil santuario Xiimbal Bej, tu’ux ku meyaj uláak’ 12 u túul ko’olel, ts’o’okole’ yéetel le ba’ax ku beetiko’ob te’elo’, ku ye’esiko’ob je’el u páajtal u náajalo’obe’, ti’al u yáantajo’ob yéetel ba’ax ku ma’anal ti’al jaantbil, nook’ yéetel u jeel xuup ku yantal.
También te puede interesar: Mujeres indígenas sobresalen cada vez más dentro y fuera de su comunidad
“Walkila’ ya’abach ba’al ts’o’ok u ch’éejel, tumen ka’ache’ ma’ tu páajtal u jóok’ol mix tu’ux, mix tak ti’al báaxal fuutbol, je’el bix u yúuchul teen ka’achij. K’aas u yila’al in báaxal, kin wa’alale’ xiiben, ba’ale’ jujump’íitil úuchik u káajal in t’anik uláak’ xch’úupalal ti’al u cha’abal u jóok’olo’ob báaxal. Ko’olelo’one’ ku páajtal kbeetik ya’abach ba’al, ma’ tsaaj tak otochi’, ku páajtal kbeetik ba’ax ku beetik xiib”, tu tsikbaltaj.
Nahuat Tuyub tu ya’alaje’, walkila’ ya’abach xch’úupalale’ ku jóok’ol tu kaajal ti’al xook wa ti’al meyaj, le beetike’ ku je’epajal u tuukulo’ob kéen u k’ajóolto’ob u jeel miatsilo’ob yéetel uláak’ bix u kuxtal wíinik, ts’o’okole’ kéen suunako’obe’ ku tsikbaltiko’ob ti’ u taatatsilo’ob uláak’ bix u tuukul wíinik walkila’.
Uláak’ ba’ax tu ya’alaje’, yóok’lal téeknolojiiae’ béeychaja’an le noj k’eexil tuukula’, tumen ku páajtal u k’a’abéetkunsa’al Internet, ku béeytal u cha’antal teelée yéetel u meyaj ti’ máak u kúuchilo’ob u k’a’ayta’al péektsilo’ob.
Beyxan tu ya’alaje’, ko’olel ka’ache’ ma’ táan u páajtal mix u xook, ba’ale’ lelo’ ts’o’ok u k’éexel tumen leti’, beey ts’o’ok 29 u ja’abile’, béeychaj u xokik lingwiistikáa yéetel maaya miatsil.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
