Mantats’ u yantalo’ob tu yáanal tuunich, ba’ale’ ma’ ya’ab máak u yojele’, yaan u páajtalil u luk’sik metal de aaltak ku yantal te’e lu’umo’, ts’o’okole’ ku kaláantik taamil ja’ yaan yáanal lu’um; juntúul chan ba’alche’ k’ajóolta’an beey “cochinilla”.
U sientiifikoil k’aaba’e’ jets’a’an beey Oniscidea, tu yáam u baatsil crustáceos isópodos. Ma’ unaj u xa’ak’tal yéetel le jatsa’an beey Dactylopius coccus, tumen láayli’ xan k’ajóolta’an beey “cochinilla”.
Xbioologáa Matilde Reyna Casanova tu tsolaje’, le mejen ba’alche’a’ suuk u ta’akikubáaj tu’ux umeedóo, ts’o’okole’ kéen u yu’ub sajbe’entsile’ ku wolkubáaj.
En español: La cochinilla, un crustáceo que limpia la tierra de metales pesados
“Ma’ ya’ab ba’al ojéela’an yóok’lali’, kex tumen ku páajtal u jets’a’ale’ ma’ sajbe’entsil ti’al wíiniki’, ts’o’okole’ je’el u jach beetik uts ti’ yóok’ol kaabe’”.
Ma’ tu páajtal u ja’atsal beey ik’ele’, tumen ku na’ata’ale’ kruustaseo, “asab láak’silta’an tumen káangrejos, ma’ tumen ik’elo’obi’”.
Túuts’tak u wíinkilal, je’el u nojochtal tak 10 miilimetróos u chowakil. Kanlajun u yook yaan, yéetele’ ku béeytal u séeba’an péek yéetel áak’ab suuka’an u péek.
U xiibile’ óol samal boox u boonil, ka’alikil u xch’uupulile’, óol asab booxtak yéetel yaan u sakil tu paach. Je’el u kuxtal tak óoxp’éel ja’abe’, ba’ale’ ichil le beyka’ajo’, je’el u jelik u sóol paach tak jo’otéene’.
Ku jaantik u xiixel mejen xíiwo’ob, ts’o’okole’ ku jaantik metaales je’el bix ploomóo, kaadmyo, aarseenikóo, koobrée yéetel siink.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
