U siientifikóo k’aaba’e’ Symphimus mayae, ts’o’okole’ ti’ síij tu petenil Yucatán, tu’ux suuka’an u yila’al ba’ale’ yaan xan tak Belicei’. Ma’ sajbe’entsil ti’al wíiniki’, ts’o’okole’ náach ti’ leti’ kaja’an. J-éerpetoologo Luis Gamboa, máax táan u beetik jump’éel xaak’al yóok’lal le ba’alche’a’, tu ya’alaje’ suuka’an u jaantik ch’o’ kaano’ob, u ye’el ch’íich’, ch’íich’, ch’o’ob, muucho’ob yéetel ik’elo’ob, ichil uláak’ ba’alob.
Táakbesa’an ichil NOM-059-SEMARNAT-2001 yéetel NOM-059-SEMARNAT-2010, tu’ux ku je’ets’el unaj u kaláanta’al, ba’ale’ mina’an mix jump’éel nu’ukbesaj ti’al u beeta’al.
En español: Serpiente de labios blancos, habitante de la selva maya
Uláak’ ba’al tu ya’alaje’, ma’ ojéela’an jaytúul yaan te’e baantaa’, le beetik ma’ xan jeets’el bix yanik u sajbe’entsil u ch’éejel.
Ichil ba’ax loobiltike’, ti’ yaan le bix u k’éexel u k’a’abéetkunsa’al lu’um tumen ku jelpajal xan tu’ux ku yantalo’ob, beyxan u yúuchul tóok, yéetel tumen kéen ila’ak tumen wíinike’, ku kíinsa’al kex ma’ k’ak’aas kaani’.
X-úulumkaane’ ma’ seen nojochi’ mix seen chichani’, séeba’an u jíiltikubáaj. U poole’ óol túuts’ yéetel chíika’an tu’ux ku ts’o’okol u kaal yéetel tu’ux ku káajal u paach. Kéen nojochchajako’obe’ ku k’uchul u chowaktalo’ob 450 tak 500 miliimetróos. U neje’ chowak tumen ku p’isik kex u 60% tuláakal u chowakil ti’ u wíinkilal.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
