Meyaj beeta’ab tu sáasbal u k’iinil miércoles tu Congresoil Quintana Rooe’ ts’o’okspaj ka jets’a’ab u tse’elel u si’ipil u yéensa’al paal te’e péetlu’umo’, ma’ili’ u chuk 12 p’is k’iino’ob u yo’omil ko’olel, le beetik túune’, yanchaj u k’e’exel u Códigoil Penal le lu’umo’. Ba’ax jets’a’abe’ jach ki’imak óolta’ab tumen u múuch’ilo’ob ko’olel.
U tsikbalile’ úuch ichil sesión ordinaria 20, u XVII Legislaturaile’ tu éejentaj tu jéeneralil, beyxan tu páartikularil, yanchaj 19 máax éejentej yéetel óoxtúul ma’; le beetike’ yaan u k’e’exel Código Penal yóok’lal ba’ax yaan u yil yéetel sexual páajtalilo’ob, beyxan bix u ya’abkunsikubáaj ko’olel, tu’ux ku na’ata’ale’ u yéensa’al paale’ ku yúuchul kéen máanak u 12 p’is k’iino’ob yo’omchajak ko’olel.
K’eexolo’obe’ yaan u beeta’al tu artiikulosil 92, 93, 94, 95 yéetel 97, tu jaatsilo’o II, III yéetel IV; beyxan táaka’an jump’éel u paarrafoil segundóo yéetel jump’éel terseeroil ti’ artiikuloil 92; beyxan tsela’ab artiikulo 96; tuláakal le je’elo’obo’ táaka’ano’ob ichil Código Penal jets’a’an tu péetlu’umil Quintana Roo.
En español: Congreso de Quintana Roo despenaliza el aborto
Jpat a’almaj t’aan Humberto Aldana Navarro, máax jo’olbesik meyaj ku beeta’al yóok’lal léejilasyon ku beetik u múuch’il Morena tu ya’alaje’ “bejla’e’ táan u núuka’al ba’ax táan u k’áatik kaaj ti’al u chíimpolta’al sexual páajtalilo’ob beyxan bix u ya’abkunsikubáaj máak. Yéetel k’eexile’ táan u p’éelilchajal ba’al yéetel ba’ax k’áata’an tumen Suprema Corte de Justicia de la Nación (SCJN), tumen mola’aye’ u ya’almaje’ si’ipil ku ts’a’abal yóok’lale’ ma’ chíimpolta’an tumen a’almajt’aani’”.
Aldana Navarro tu ya’alaje’ unaj u luk’sa’al ba’ax k’atik u beel ba’al ti’al u yantal no’oja’an a’almajt’aan táakmuk’tik ko’olel ti’al u béeytal u jets’ik ba’ax u k’áat u beet yéetel u wíinkilal, tumen beyo’ yaan u béeytal u yéensa’al paal xma’ si’ipili’.
Úuchik u yojéelta’al ba’ax jets’a’abe’, Red Feminista Quintanarroense tu ts’íibtaj ti’ reedes sosyalese’ “ba’atel ku beetiko’obe’ ts’o’ok u chíikbesik u muuk’o’ob. Yaan k-meyaj ti’al u p’áatale’, u yéensa’al paale’ xma’ bo’olil yéetel xma’ sajbe’entsilil; ma’ chéen ka táakmuk’ta’ak tumen a’almajt’aani’”.
Beey túuno’, tu k’íiwikil 28 ti’ julio, ti’ u kaajil Playa del Carmene’, yanchaj jumúuch’ ko’olelo’ol ti’ u múuch’kabil Siempre Unidas, tu much’ajubáaj ti’al ki’iki’ óolta’al u tse’elel si’ipil kéen éensa’ak paal.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
