Te’e k’iino’oba’, chúun tu kaajil Santa Elenae’, u yáax kúuchil tu’ux kun tséentbil u yik’el kaab te’e kaajo’, meyajta’an tumen waktúul ko’olel yéetel u láak’o’ob táan u kaxtik u kaláantik u tséenta’al le mejen ik’elo’oba’.
Tu súutukil úuchik u chúunsa’al u káajal u meyaj kúuchile’, Berenice Chuc tu ts’áaj u níib óolalil ti’ Rainforest Alliance tumen leti’ táakmuk’t u yantal le kúuchila’, tumen ti’al u béeytale’ tu táakbesajubáajo’ob ti’ jump’éel ketlam yanchaj tu ja’abil 2018.
Berenice Chuce’ tu tsikbaltaj walkil waxakp’éel winalo’ob káaj u péeko’ob yéetel u meyajil le kúuchila’; tu xíimbalto’ob uláak’ u ko’olelilo’ob Maní yéetel Teabo, ti’al u yojéeltiko’ob uláak’ ba’al yóok’lal kaab, beyxan bix u tséenta’al u yik’elo’ob kaab, tumen leti’ob ka’ache’ mix ba’al u yojelo’ob yóok’lal le meyajila’.
Ka’aj ts’o’oke’, juntúul u xbioologail Rainforest Alliance tu beetajo’ob jejeláas kaambal xooko’ob yóok’lal. Walkila’ ts’o’ok u yantal ti’ob 13 u p’éel u kaajasil ik’el kaab, ts’o’okole’ le winal ku taala’ yaan u yoksiko’ob uláak’ 22 kaajasil.
En español: Conoce el primer meliponario de Santa Elena, Yucatán
Ricardo Ramírez, máax beetik u jeerenteil u meyaj MDE ichil Rainforest Alliance, tu tsikbaltaj yéetel le meyajo’oba’ táan u kaxta’al ka yanak ba’al u meyajt le kaajo’oba’, chéen ba’axe’ tu’ux ma’ u k’askúunta’al u ba’alumbáaj yóok’ol kaab.
“Táan u kaxta’al u mu’uk’ankúunsa’al ba’ax u yojel u meyajt ko’olel, tumen ku k’a’abéetkunsiko’ob kuxtal yaan ich k’áax ti’al u meyajo’ob ka u yéens le beyka’aj che’ob ku ch’a’akalo’ob yéetel bix u k’askúunta’al kaaj”.
Leti’e’ tu ya’alaje’ k’a’anan u yila’ale’, waktúul ko’olelo’ob táan u meyaj tu k’áaxo’ob, ts’o’okole’ ti’al u béeykunsiko’obe’ táan u k’a’abéetkunsa’al 300 mil pesos. Uláak’ ba’al ku tukultik k’a’anane’ leti’e’ u yantal kéet meyaj ichil xiib yéetel ko’olel, tumen te’ela’ ku chíikpajal meyaj ku beetik ko’olel, ts’o’okole’ uláak’ ba’al je’el u béeytal yéetel le je’ela’, leti’ u tsikbalta’al jejeláas ba’al yóok’lal poliitikáas publikáas.
U péetlu’umil Yucatáne’ leti’e’ óoxp’éel tu’ux ma’ patal u k’a’abéetkunsa’al u ba’alumbáaj yóok’ol kaab, ts’o’okole’ u ka’ap’éel tu’ux asab ya’ab ch’a’akal che’, beey a’alab tumen máax jo’olbesik Va por la Tierra, Salvador Castell.
Paulina Viana, máax jo’olbesik Fomento Artesanal del Instituto Yucateco de Emprendedores (Iyem), tu ya’alaj yéetel le meyaja’ je’elili’ u yantal meyaj yéetel ba’al ti’al u tséentikubáaj yéetel u láak’tsilo’ob.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
