Ti’ lajuntúul xmexikoilo’ob k’a’abéetkunsiko’ob Internete’, óoxtúul ts’o’ok u máansik wa ba’ax yóok’lal síiberakoosóo, le je’ela’ ku taal u chíikbesej ti’ 10 miyoonesil ko’olel ucha’an, beey a’alabik le martes máanika’ tu kúuchil Naciones Unidas tu noj lu’umil México, úuchik u máan U K’iinil Ko’olel.
ONUe’ tu k’a’aytaj sajbe’entsil ti’ jump’éel k’a’aytajil ts’íib tu jóok’saj tumen díijital loobilaje’ “je’el u péektsiltik ka yanak uláak’ loobilajo’ob tu jach kuxtalil máak”, je’ex kéen loobilta’ak ko’olel tu wíinkilal, sexual, yéetel tu tuukul, beyxan kéen ch’a’apachta’ak ko’olel ti’ bejo’ob wa ti’ najilo’ob xook, kéen ts’a’abak u kuuch, kéen jumpáaykunsa’ak, wa tak kéen kíinsa’ak.
Beyxan, a’alabe’ le ba’ax ku yúuchula’, ma’ táan u cha’ak u kéet táakpajal ti’ kuxtal yaan sáansamal, tumen ku jats’ik ya’abach u jaatsilo’ob u kuxtal ko’olel yéetel kaaj.
“Ko’olele’ yaan u muuk’il u t’aan, chíika’an ti’ máaxo’ob beetik péeriodismóo, kóomunikasyon yéetel máaxo’ob ku ba’atelo’ob ti’al u chíimpolta’al u páajtalil wíinik, tumen leti’obe’ séeba’an je’el u loobilta’alo’obe’, tumen je’el tak u ch’úuktalo’ob kex ma’ yanak júudisyal áautorisasyon”, a’alab tumen le mola’ayo’.
Uláak’ ba’ale’, Naciones Unidas tu xokaje’ u 40 por siientoil ko’olel yaan Latinoaméricae’ ma’ tu k’a’abéetkunsiko’ob Internet, le je’ela’ ku chíikbesik maanal 89 miyoonesil máako’ob.
Tu lu’umil Méxicoe’, u 63 por siientoil ko’olele’ ma’ tu meyaj ti’ Internet; u ya’abile’ tumen ma’ u yojel bixij. Ts’o’okole’, tu ya’alaje’ tu ja’abil xook 2021-2022 chéen u 23.67 por siientoil máax ts’íibta’an u k’aaba’ ti’ u líisensyaturail yaan ba’al u yil yéetel Tecnologías de la Información y Comunicación, ko’olel.
Beey túuno’, ONU tu ya’alaje’, ichil tuláakal yóok’ol kaabe’, xiibe’ yaan u 25 por siientoil u páajtalil u yojéeltik bix u k’a’abéetkunsa’al téeknolojiaa keetel yéetel le beyka’aj ku béeytal ko’olel.
“Naciones Unidase’ tu beetaj páayt’aan ti’al ka meyajnak máak ti’al u xo’ot’ol le beyka’aj náachil yanik ko’olel yéetel xch’úupalal ti’ tuláakal le díijital nu’ukulo’ob, yéetel ti’al u meyajo’ob ti’al ka péektsilta’ak téeknolojikóo ba’alob tu’ux ka táakbesa’ak jejeláas ba’al yóok’lal siiensya”, a’alabij.
