Yóok’lal jump’éel xaak’al meyajta’abe’, ku tukulta’ale’ kéen yanak boox joolo’obe’ ku yantal u núupo’ob jach keet yéetel le yáaxo’ -u p’iisile’ ku je’ets’el tumen kosmolojikáa muuk’- le beetike’ kéen núupuko’obe’ ku chúukpajal óoli’ beey chéen jump’éele’.
Ka’ache’ yáax teorías jóok’sa’an yóok’lal boox joolo’obe’, mootskúunsa’an ti’ úuchben yáax tuukulo’ob jets’a’ab tumen Eisntein, ti’ u teoriasil réelatibidad, tumen yéetele’ ku tso’olol boox joolo’ob ets’ekbal wa ku sutulsuut ku béeytal u yantalo’ob chéen tu juunalo’ob, jumpáay ti’ le espaasyóo. Boox joolo’obe’ ku núup yantalo’obe’ je’el u kóolalo’ob tumen gráabedade’ tak kéen u beet u jéenp’uchtubáajo’ob.
Ba’ale’, le je’elo’ jaaj wa ku tukulta’al Úunibersoe’ ets’ekbal. Ba’ale’, ba’ax túun ku yúuchul yéetel le táan u péek mantats’o’. Je’el wáaj u núup yantal boox joolo’ob ichil Úuniberso mantats’ u nojochtal, ba’ale’ u ta’akmajubáajo’ob chéen ti’ jump’éeli’.
En español: Agujeros negros existen en 'pares equilibrados': estudio
“Modeelo kóomsolojia yaane’ ku tukultike’ Big Bang beet u yantal Úuniberso, ts’o’oke’ kex walkil 9 mil 800 miyoonesil ja’abo’obe’ je’ets’ yóok’ole’ jump’éel jela’an muuk’ k’aaba’inta’an 'energía oscura', yéetel ku beetik u xchukul péek Úuniberso”, a’alab ti’ k’a’aytajil ts’íib jóok’sa’ab tumen Oscar Dias ti’ u noj najil xook Universidad de Southampton.
Yéetel u yáantajil meetodos ku jóok’sa’al yéetel xookolo’obe’, junmúuch’ máako’ob ku meyajo’ob tu noj najil xook Universidad de Sotuhampton ku ye’esik ka’ap’éel boox jool ets’ekbal -ma’ tu sutulsuuto’obe’- je’el u béeytal u kéet yantalo’ob: u gráabitasyoonal atraxione’ ku ketchajal kéen u nojochkíinsubáaj mantats’, ba’ale’ yaan ba’al u yil yéetel kosmoloojikóo ba’al.
Tak kéen yanak áaselerasyoon ti’ jump’éel Úuniberso mantats’ u nojochtale’, boox joolo’obe’ jeets’el beyka’aj náach p’aatalo’ob ichilo’ob. Kex yéetel beyka’aj ka óota’ak náachkunsbilo’ob kéen jo’op’ok u nojochtale’, atracción gravitacionale’ ku ketik ti’.
“Wa ka náach pakta’ake’, ka’ap’éel boox joolo’ob ku ke’etel atraxion tumen expansión cósmicae’ je’el u beetik u chíikpajal chéen beey jump’éel boox joole’. Je’el u talamchajal u yojéelta’al wa chéen jump’éel boox jool wa ka’ap’éel”, a’alab tumen jka’ansaj Dias, u yuumil xaak’al meyajta’ab.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
