Ts’o’ok 15 ja’abo’ob káajak u meyajta’al tumen Escuela de Agricultura Ecológica tumen u múuch’il Comunidad U Neek' Lu'um. Máax ku meyaj ti’al u ka’ansik jejeláas ba’alo’ob ti’al u na’atik máak ba’ax k’a’abéet u beetik ti’al u yúuchul kool, u k’a’ananil u yantal u yik’elo’ob kaab yéetel u kaláanta’al ja’. Le ja’abil 2024a’, páayt’aane’ ts’o’ok u je’ebel ti’al u káajal u yáax sabadoil ti’ u winalil febrero.
Máax ku táakpale’, k’a’abéet u jóok’sik kamp’éel oráas u ti’al, lalaj sabadóo, ti’al beyo’, u ka’anal yéetel u k’ajóolta’al bix je’el u béeytal u beetik máak ti’al u pak’ik wa u líik’sik ba’ax ku jaantik, ba’ale’ xma’ kiimikosil, beyxan bix unaj u kaláanta’al lu’um yéetel ja’; u k’a’ananil kool; xíiwo’ob ku ts’aakankil; u tséenta’al xunáan kaab, yéetel u ka’a chíimpolta’al u tuukul maaya kaaj kéen jo’op’ok u meyajtik lu’um, ichil uláak’ ba’alo’ob.
Cecilia Uh, máax jo’olbesik u meyajil u kaambal áagroekolojiyáa tu tsolaje’ ku xáantal 10 winalo’ob, ts’o’oke’ ku béeytal u táakpajal je’el máaxak u k’áat u meyajt lu’um.
Kaambal kun e’esbil tumen U Neek' Lu'ume’ táan u múul beeta’al yéetel kaaj, ts’o’oke’ táan u kaxta’al ka béeyak u meyajt wíinik ba’ax ku jaantik, tu’ux xan ka ch’a’anukta’ak ba’ax yaan bak’pachil, ba’ax ku k’askúuntik yóok’ol kaab yéetel tak ba’ax ku yúuchul kéen to’okok k’áax.
Kúuchile’ ts’o’ok 15 ja’abo’ob jo’op’ok u paak’áal, ts’o’oke’ yéetel uláak’ u túumben ja’abil xooke’ u k’áato’ob ka náachchajak ba’ax u yojel kaaj ti’al u kanik u beetik ba’ax ku jaantik.
U yokol máak te’e kaambala’ ku tojoltik 4 mil pesos ti’al tuláakal la lajunp’éel winalo’obo’. Xookile’ ti’ kun beetbil tu chan kaajil San Antonio Ch’el, Hunucmá, óoxp’éel kiloometróoas náachil ti’ le noj kaajo’. Máaxo’ob u k’áat u ts’íibto’ob u k’aaba’obe’ ku béeytal u túuxtiko’ob ts’íib te’ela’: 9993 351684.
Ma’ili’ okok máak te’e kaambalo’, Cecila Uhe’ ku tsikbal yéetel máak ti’al u yáax ojéeltik ba’ax u k’áat u kan máak, yéetel ti’al u ts’áak’ k’ajóoltbil uláak’ ba’alob yóok’lal le xookila’.
Lee la nota en español: U Neek' Lu'um imparte curso de Agroecología apuntando a la soberanía alimentaria
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
