Kex tumen ma’ ojéela’an wa ku chi’iko’ob wíinike’, le jejeláasil xoka’, tiburón martillo, (Sphyrna lewini), juntúul ba’alche’ sajbe’entsil yanik u ch’éejel, u ya’abile’ tumen jach ku máan chukbil yéetel ku píitmáan u k’a’abéetkunsa’al.
Ma’ seen úuchake’, tu Sondail Kaanpeche’, chuka’ab juntúul u xch’uupulil le xooka’, ku p’isik kex 4.7 meetróos yéetel u aalile’ maanal 100 kilóos, ts’o’oke’ lelo’ tu péeksaj u yóol máaxo’ob kaláantik u kuxtal yóok’ol kaab, tumen ma’ uts ka kíinsa’ak chéen beyo’.
Xbiologáa Alejandra Herrera Ávila, tu ya’alaje’ séeb u k’ajóolta’al le jejeláasila’ yóok’lal bix u pool, tumen óoli’ beey jump’éel “T” wa beey máartiyoe’, le beetik beey k’aaba’inta’ano’.
En español: Tiburón martillo, depredador depredado
“U yicho’ob yéetel u jool u ni’obe’ ti’ yano’ob tu ti’itsil u pool, le beetik kéen jo’op’ok u báabe’, ku béeytal u paakat tak 360 gradóos, ts’o’oke’ láaj chíika’an u yilik tak ba’ax ku yúuchul paachil ti’. Tu paache’ óol samal boox u boonil, ba’ale’ ku saktal tu tseem”.
Tu ya’alaje’, je’el bix uláak’ xooko’obe’ ku p’isik, kéen xuulchajke’, ichil 3.7 yéetel 4 meetróos, kex ojéela’an yaan tak de 6.1 meetróosi’.
Naats’ jáal ja’ ku kajtal, beyxan tu’ux ku je’epajal u nukuch beelilo’ob ja’; kéen u chuk kamp’éel wa jo’op’éel ja’abe’ ku bin k’áak’náab, ti’al u yantal u mejenil.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
