Le muucha’ chan chichan. Chéen 3.5 sentimeetróos ku p’isik, ts’o’oke’ le beyka’ajo’ leti’e’ muuktako’obo’. Ich káastelane’ ku k’aaba’inta’al beey me’ex muuch, tumen yóok’ol u ni’e’ yaan jump’éel sak t’o’ol óoli’ beey u me’exe’. Walkila’ ma’ táakbesa’an ichil u tsoolts’íibil ba’alche’ob sajbe’entsil yanik u ch’éejelo’obi’, ba’ale’ a’ax beetik u kíimile’, leti’ u seen k’askúunta’al ja’ yéetel tu’ux kaja’an.
Je’el bix u ya’abil anfibyoose’, kéen tóop’ok muuche’ yáax beey chan xnook’ole’, ts’o’oke’ kéen xuulchajake’, kéen u kaxt u núup ti’al u yantal u mejenile’, u xiibile’ ku t’anik u xch’uupulil ku suuktal u yantal ich mejen joolo’ob naats’ tu’ux yaan ja’.
En español: Rana de bigotes, un peculiar ejemplar
Kéen e’elnake’, ku p’atik te’e chan joolo’ ti’al beyo’ kéen k’áaxak ja’e’, ku bulik le chan joolo’ ti’al ka k’uchuk tu’ux yaan ja’ tu’ux ku tóop’olo’ob, tak kéen súutuko’ob muuchil. Ku yila’alo’ob agosto yéetel diciembre.
Suuk u yantal tu xamanil México, óol taak’al Texas, tak Colombia yéetel Venezuela; tu lu’umil Méxicoe’ ku yila’al Sierra Madre Oriental, tu baantail Golfo, kex yaan xan ku yila’al tu baantail Pacíficoi’; kuxano’ob tuláakal tu’ux ti’ u noojol-lak’inil México tak Centroamérica, ku xu’ulul u yila’al Colombiai’ yéetel jump’íit Venezuelai’.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
