Ka’alikil le ka’atúul Oppenheimero’ob -u máakil yéetel u cha’anil- chéen yéetel jump’íit u tsikbalil yéetel u ya’abach nojoch egoe’, ku ch’a’achibtiko’ob u kili’ich ts’íibil Bhagavad-Gita tu jóop sáasil u yáax wa’awak’il ba’ateltáambale’ “walkila’ kin súutul kíimil, yéetel máax k’askúuntik u jejeláas yóok’ol kaabo’ob”; George Lucase’, yéetel u jets’ óolalil juntúul táankelem paal t’óochpaj yéetel u meyajil siinée ka’alikil táan u xokik úunibersidad yéetel máax u jach ts’áamaj u yóol u beetaj tak kéen yanak u ch’éenel u meyaje’, ts’o’ok u súutul u yuumil máax kuxkíinsik ya’abach péersonajes yéetel yóok’ol kaabo’ob. U wa’awak’a’al jump’éel ti’ le je’elo’obo’ u taasmaj cho’ochnakil yéetel saajkil, u wa’awak’il uláak’ súutuko’ob yéetel k’a’ajesajo’ob.
George Lucas ku ki’iki’ e’esik u ja’abil, ts’o’oke’ nojoch ba’al u yila’al. Juntúul máak ma’ tun bin kíimil ts’o’oke’ ma’ k’a’abéet jach máan u k’a’ayt wa ba’ax. Beey túuno’, ka’alikil u ts’a’abal k’ajóoltbil noj tsikbal beeta’ab yéetel ichil u cha’anil Festival de Cannes, tu’ux xan chíikbesa’ab ti’ jump’éel páantayáa u yoochelil k’a’anan cha’ano’ob u beetmaje’, máake’ ku béeytal u yilik tu yáamil ba’ax yaan paachile’, tu ka’ap’éel u kortinail telone’, yéetel u sak teenis, u kóom k’abil u káamisa de kuadróos yéetel u me’ex, beyxan u tso’otsel u pool ts’o’ok u láaj saktal. Beey juntúul táankelem paal jach naayal u yóol ku cha’antik oochelo’ob, tu’ux óoli’ beey mina’ane’, ba’ale’ tuláakal le ba’ax ti’ le tu’ux yano’, u ti’al. Ku léembal u táax kaabal déeportibóo xanabo’ob -jumpáay ti’ tuláakal ba’ax jets’a’an unaj u búukinta’al ti’al u bin máak Cannes- ka’alikil u chíikbesa’al Darth Vader, ku chíibesa’al bix u méek’majil u k’ab ka’alikil te’el kaamarao’ ts’a’aban Estrella de la Muerte. Sáasile’ ku léembal yóok’ol kéen táanilkunsa’ak Yoda tumen u próoduxionil, wa ku chíikbesa’al kéen beeta’ak k’aas yóok’ol rebeldée kúuchilo’ob tumen AT-AT. J-jo’olbesaje’ mix táan u jach k’a’aytik ba’ax u beetmaj, ku cha’antik yéetel k’as sublakil kex tumen leti’e’ ku péeksik u yóol máak ti’al u patjo’oltal túumben ba’aba’alo’ob ichil pop tuukul.
Leti’e’ ma’ tu pe’ertik mix jump’íit k’iin, toj u bin tu’ux u k’áat p’el u káajal tsikbal. Star Warso’obe’ junmúuch’ cha’ano’ob káaj u beeta’al ti’al paalal ichil 10 tak 14 u ja’abil, ma’ u tu’ubsa’al lela’. Ku ya’alik yéetel u ki’iki’ óolil sáasil a’alab tumen Hemingway -ichil El viejo y el mar-“k’áak’náabe’, k’áak’náab, ch’ija’an máake’, ch’ija’an, paale’, paal yéetel kaye’, kay”. Yóok’lal k’áatchi’ob ku óol sublakúunsike’, je’el bix ba’axten tu beetaj juntúul péersonaje jach táaj k’aas u yóol, je’el bix Jar Jar Binks, jumpuul u núukik: máaxo’ob ma’ uts tu yicho’ob Jar Jar leti’e’ nojoch máako’ob u jach yaabilmajo’ob C-3PO tu k’iinil u paalilo’obi’. Péersonajee’ láayli’ leti’e’ yáaxo’, je’exili’e’, ba’ale’ u talamile’ máaxo’ob cha’antike’ ts’o’ok maanal 10 u ja’abil. Jaaj u t’aan. Star Wars -tu baakel u k’ajla’ayile’, tumen walkila’ yaan u jeel tsikbalo’ob jok’a’an ti’al tuláakalo’obe’- láayli’ ch’iikil ichil máaxo’ob uts tu yich, to’on máax ts’o’ok u pe’ertik ba’ax beetik u jats’utstal k-ilik.
Ti’ t’aan jóok’ tumen mina’an mixba’al k’a’anan ku ye’esa’al tumen ko’olel ti’ le wakp’éel yáax cha’ano’obe’, leti’e’ ku núukike’ le máaxo’ob e’esik estratejikóo ba’alo’ob, yéetel tuláakal u na’atil wíinik, beyxan máaxo’ob kanik u nu’ukt u paakat Nojlu’ume’, ko’olel, xpríinsesail Leia yéetel Amidala. Jaaj leti’obe’ nukuch nook’o’ob u búukintmajo’ob, ba’ale’ xiibe’ mantats’ u máano’ob ba’atel yéetel u sable yejo’ob, je’el bix paalalo’obe’. Jach uts úuchik u núukik.
Yóok’lal bix úuchik u síijil Star Warse’ tak ojéeltaj cha’ano’obe’ yanchajo’ob úuchik u ya’alal u ma’il ti’.George Lucase’ u k’áat ka’ach u jo’olbes Flash Gordon ba’ale’ tukulta’abe’ nojoch u ti’al ts’o’oke’ ma’ táan u kanik u beetej (mix máak xan k’a’ajsik Flash) ka’aj ts’o’oke’ tu náaytaj u jo’olbes Apocalypse Now ba’ale’ ma’ xan tu béeykunsaji’, ba’ale’ u tuukul ti’al le ka’ap’éel cha’ano’oba’ láayli’ ti’ yano’obi’. Máake’ ku tukultik ba’al, ba’ale’ ti’ yaan Emperador (kex ma’ Ming u k’aaba’i’) ts’o’oke’ u k’ojil Vadere’ u táan u yich Marlon Brando. Jach jaaj Star Wars jóok’sa’an u tuukulil ti’ Vietnam, u chi’ichnakil fascismo yéetel u yáalkabaansa’al kisbuuts’o’obe’, je’el beyka’aj u jejeláasile’ leti’ u xa’ak’il. George Lucase’ ku náaytik ka’ach u kan u máanejart kis buutso’ob, le beetik chíika’an ch’a’apachtajil yéetel bix u púuts’ul máak tu jach séeba’anil ka’alikil na’aka’an ti’ naabées espaasyaales.
Yóok’lal le k’áat chi’ je’elo’, ku núukike’ u jach ki’imak óolal tu meyaje’ leti’e’ lajunp’éel ja’abo’ob tu meyajtaj téeknolojia ti’al u béeytal u táabsa’al le uláak’ u cha’anilo’ob u meyajtmaj; túumben ba’alo’ob tu k’exajo’ob jejeláas ba’alo’ob ti’ bix u beeta’al cha’an. Tu sáasilkunsaje’, náach tu’ux k’a’abéet u xíimbal máak, unaj u meyajta’al le túumben ba’alo’ob yano’ob ti’al u táabsa’al je’el ba’axak ka tukulta’ak. Beyxan tu tsikbaltaj jayp’éel ba’alo’ob yóok’lal u tuukulil ma’ táan u béeytal u beeta’al chéen oochelo’ob. U chúumukil jump’éel cha’ane’, u juumilo’obi’. U ya’abil ba’ax nojba’alkúunsik Star Warse’, u paaxil. Juumo’obe’ u 10% ti’ le beyka’aj taak’in k’a’abéet ti’al u beeta’al cha’an, yéetel u 50% leti’e’ kéen ts’o’oksa’ak u meyajil. U paachil k’iine’ ma’ chéen ti’ kóomputadoras kun meyajtbili’, beyxan yaan u táakbesa’al kuerdáas, metaalées yéetel u paaxil che’ob.
Yéetel le juumo’ob je’elo’, Cannes 77e’, ts’o’okij. Ts’o’oke’ tu beetaj yéetel u chíikul George Lucas: yéetel u ye’esajil woojo’ob ku sa’atalo’ob tu náab ka’anil le pantayao’, yéetel u mo’ola’ayil cha’an jts’a’aban k’ajóoltbil beey República, beyxan yéetel le 22 chowak cha’ano’ob je’el bix 22 u p’éel ajk’atun máako’ob. Yaan ba’ax jaaji’. Te’el 2024a’, chíika’an rebeeldées, underdogs, kajnáalo’ob tu jáal kaajil galaxias máaxo’ob náajaltik chíimpolalo’ob; beyxan yaan u jejeláas t’aano’ob, nook’o’ob yéetel u boonilo’ob oot’el, óoli’ je’el bix náayta’anil tumen Lucas. Papaxk’ab tumen wa Star Wars ko’olel ts’áak u nu’ukil ba’ale’, te’el ja’aba’, chíimpolalo’obe’ ti’al xan leti’ob, wa ti’al cha’ano’ob beeta’an ti’al u chíikbesa’al jáalk’ab óol, uts óol, jejeláasil yéetel kéet kuxtal, beyxan ti’al kpatik kyóok’ol kaab tu jach ki’ichkelemil je’el bix Naboo. Tuláakal kex tumen ti’ u yiik’alil yóok’ol kaabe’ ti’ yaan u wáayil jump’éelili’ t’aan, yéetel u boox ichil muuk’.
George Lucas ku xíimbal tu yáamil cháake’ láayli’ ti’ yani’, tumen maas che’ejnaj ta’aka’an tu paach u kortiinasil u kúuchil balts’am Debussy -je’el bix juntúul chan paal béeychaj u yokol siinée ba’ale’ ma’ j-ila’abi’- tumen ma’ tu ketik ka’aj jach pakta’ab yéetel u ayik’al nook’il. Palma de Oro Honorífica jk’u’ub ti’ George Lucas u Capítuloil X cha’ano’ob beeta’ab ti’ jump’éel náach galaxia.
Yéetel lelo’ kbin, máax je’el u ya’alik wa Cannes kbin a’al u ts’ook, tumen u jaats cha’anilo’ob te’el wáalalo’oba’ tu ts’o’okol, le beetike’ kts’íibóoltik uts ba’alo’ob ti’ La Jornada Maya, ka’aj Que la Force soitavec toi.
En español: Capítulo X
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
