Juntúul ba’alche’ jach uts u chéen wa’atal. Kéen ila’ak wa’alakbal jáal ja’e’ ku tukulta’al u jejeláasil Tringa Flavipes, ba’ale’ le je’elo’ chéen u láak’. U sientifikoil k’aaba’ le beech’ ja’ je’ela’, Tringa Semipalmata, ts’o’oke’ séeb u yojéelta’al leti’ kéen u xit u xiik’ ka’alikil u yawat.
Jacqueline May Díaz, máax beetik u k’a’aytajilo’ob Desarrollo y Medio Ambiente, A.C., ku tsolik kéen káajak u xik’nal le ch’íich’a’ ku chíikpajal u t’o’ol boox k’u’uk’mel ba’ale’ beyxan yaan u sakil yéetel tu neje’ ta’anpose’en.
En español: Playero aliblanco, ave de porte y fuerza
Tu tsolaje’, tu kaabalil u wíinkilale’, sak. Juntúul ch’íich’ ku p’isik ichil 330 tak 410 milímetros, ba’ale’ kéen u xik u xiik’e’ ku chukik tak 444 milímetros. Beey túuno’, xbióloga Estela Díaz Montes de Oca tu ya’alaje’ suuka’an u múuch’ beetik u k’u’, ts’o’oke’ te’el lu’um ku beetiko’, ma’ tu k’ab che’i’”. Suuka’an u ta’akikubáaj, kex yaan k’iine’ suuk u yila’al.
Ts’o’oke’ ku ye’elsik kex kamp’éel je’. Ichil ba’ax a’alab tumen máax jo’olbesik Guardianes de la Naturaleza, A.C., Gabriel Martínez, le chan ch’íich’a’ ku máan u kaxt u yo’och kéen máanak xíimbal te’el jáal ja’o’ wa tu’ux ma’ jach taami’, tumen ku bulik u koj te’el luuk’o’ wa ichil le ja’o’.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
