Áak (Trachemys scripta elegans), jach k’ajóolta’an yóok’olal le chak t’o’ol yaan tu tséelikilo’ob u pool. Suuka’an u yaalak’ta’an ti’ tuláakal yóok’ol kaab. Ma’ seen nojoch kéen tóop’ok, ts’o’oke’ jats’uts u yila’al yéetel séeb u kaxta’al tu’ux u ma’anal. Yáax yanchaj tu lu’umil Estados Unidos, beyxan tu xamanil México.
Karla Itzel Trujano Rivera, máax jo’olbesik u nu’ukbesajil Programa de Tortugas Marinas de la Riviera Maya de Flora, Fauna y Cultura de México A.C., tu ya’alaj kéen cha’ak’abta’ak le chan áak tu’ux yaan ja’e’, ku yokol tu’ux ma’ suuk u yantali’, ts’o’oke’ ku tselik kuxtal kaja’an te’el tu’ux ku k’uchulo’, le beetik ku jelbesik bix suuk u yantal ba’al te’el ich ja’o’.
“Ts’o’ok u súutulo’ob talamil. Ya’abach máak aalak’tik tu mejenil, ba’ale’ ken nuuka’ake’ -tumen je’el u k’uchul u p’is tak 30 centímentrose’- ma’ u yojel máak ba’ax je’el u beetik yéeteli’, le beetik ku cha’ak’abta’al. Le beetike’, ku ba’atel yéetel uláak’ áako’ob ku yanta’alo’ob te’el lu’uma’”, tu ya’alaj Trujano Rivera.
En español: Tortuga agravada, habitual en peceras domésticas
Trachemys scripta elegans, k’ajóolta’an xan ich káastelan t’aan beey japonesa áak, escurridiza, jicotea wa chéen beey áak chak xikin, táats’ u wíinkilal ts’o’oke’ u sóole’ k’aas túuts’ wóolis. Kéen nojochchajake’ ku p’isik ichil 20 yéetel 30 centímetros u chowakil. Ts’o’oke’ u boonile’ jejeláas u chak booxil yéetel k’an wa chak k’aank’an t’o’olo’ob, yéetel ba’ax jach chíikbesik leti’e’ tumen yaan jump’éel leelem t’o’ol tu paach u ka’ap’éelal u yich, le beetik beey xan pata’anil u k’aaba’.
Le áaka’ u yojel kuxtal ich ja’, ba’ale’ beyxan ti’ lu’um. K’a’abéet tu ka’ap’éel ba’alil ti’. Ku xáantal u bulmubáaj, ba’ale’ k’a’abéet u chan jayk’íinsikubáaj ti’al u jéets’el u chokwil-síisil u wíinikila.
Kex tumen ma’ jach tu lu’umil México siijile’, ts’o’ok u kanik kuxtal tu noojol yéetel chúumuk ti’ le noj lu’uma’. U mejenile’ ku jaantik u yik’elo’ob ja’, úuricho’ob, u mejenil muuch, yéetel tak kayo’ob. Je’el bix u bin u nuuktalo’obe’, ku k’éexel xan ba’ax ku jaantik, je’el bix u yich che’ob, moots’o’ob, algas yéetel mejen xma’ baakel ba’aleche’obi’.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
