Ka’aj t’áab u sáasilo’ob u kúuchil cha’an Claude Debussy, tu jo’oloj ts’o’okok u ye’esa’al Perdidos en la Noche, kéen líik’ik máake’ óol jela’an u guustoil tu chi’.
Leti’e’ cha’an óota’an beetbil tumen jmexikoilo’ob ti’ le ts’ook 15 ja’abo’oba’: u loobilajil naarkóo, máako’ob saatal, u péech’óolta’al u páajtalil kaajo’ob tumen mineeráa mola’ayo’ob, u yaabilal táankelemo’ob ma’ tu bin xot’ik u looloch bejil kuxtal yéetel u nukuch ts’uulilo’ob ayik’alil táakbesa’ano’ob tak kéen súutuk chéen káarikaturáa.
Je’ex suuka’ane’, ichil norteamerikanoil cha’ane’, Méxicoe’ ku chíikbesa’al beey le k’aank’an tikin lu’um yéetel tu’ux jach chokoj K’iin, kex tumen máax jo’olbes u beeta’ale’ juntúul jmexikoil, yéetel kex ti’ meyajta’ab te’e tu chúumukil le noj lu’umilo’. Ba’ax u najmalil u ka’a chíikbes’aal ba’al jach je’el bix u jach k’aasil u yila’al ich náayo’obi’.
En español: Tres Postales Cannoises
Ba’ale’, ka’aj ts’o’ok u ye’esa’al Black Flies (Estados Unidos), Inshallah A Boy (Jordania), Monstruo (Japón), The Nature of Love (Cánada), Extraña Forma de Vida (España) yéetel uláak’ ya’abacho’obe’, wíinike’ ku jets’ik u tuukul kéen u na’ate’ lalaj lu’umo’obe’ ku kóojol te’e noj cha’anila’, ti’al u ye’esik to’on ba’ax péeksik u yóol yéetel ba’ax ma’ patal yanik yéeteli’.
Ti’ u noj lu’umil Estados Unidose’ ku péeksa’al u yóol loobilaj ku yantal tu bejilo’obi’, beyxan u píitmáan u k’a’abéetkunsa’al droogáas, u ja’ajatsilo’ob kaaj, le beetike’ mina’an u xuulil u xak’altik ba’ax ku yúuchul yéetel le yaj óolalo’. Tu lu’umil Jordaniae’ chíika’an u ba’atelil ko’olel ti’al u kaxtik ka chíimpolta’ak yéetel ka béeyak u kuxtal chéen yéetel ba’ax yaan ti’. Japóne’ táanilchaja’an u muuk’ xiib le beetike’ tu táan páantayae’ chíika’an yaabilaj ku yantal ichil xiib yéetel xiib, beyxan ichil ko’olel yéetel ko’olel, ts’o’okol xane’ u tsoolil kaaj.
Tu noj lu’umil Canadá, ma’ tu máansa’al talamilo’ob yóok’lal kuxtal tumen ayik’al u kaajil, ba’ale’ u chi’ichnakile’ ti’ yaan tumen ki’imak óolale’ k’ala’an tu’ux ma’ tu páajtal u yila’al yéetel u béeytal máake’ chéen tu juunal u yúuchul. Tu lu’umil España ku ka’a chíikpajal ka’ap’éel noj bejo’ob úuch yanak ichil úuchben káatolisismóo ma’ tu cha’ak u beeta’al ya’abach ba’al, jáalk’ab kuxtal yaan te’e k’iino’oba’ yéetel yóol kaaj ti’al u táakbesa’al inglés ichil u t’aano’ob, ti’al u láaj xa’ak’ta’al ti’ cliché tuukul suuk u ch’a’abal ti’ latinail k’i’ik’. Je’el túuno’, tak ti’ Godard por Godard (Francia) ku béeytal k-ilik u tuukul gaalóos ti’al ka xak’alta’ak bix u yóol u nu’uxi’ máakilo’ob miatsil te’elo’, yéetel tumen ma’ tu cha’ako’ob u jáawal k’ajla’ay. Ba’ale’, je’el bix le je’elo’oba’, beey je’el u béeytal u bin ktsolik lalaj jump’éel lu’um e’esik ba’ax ku yaj óoltik wa ba’ax chokojkíinsik u pool.
Beey juntúul máak ma’ u láaj ojel ba’al yóok’lal cha’ane’, tu yáamil je’el ba’alak ku páajtal u ya’alal tumen máax jach kaambanaja’an yook’lal le noj meyajo’, máake’ ku béeytal u na’atike’, u cha’anil Festival de Cannes ma’ chéen páantayai’: u páajtalil u t’aan máak tu táan yóok’ol kaab, u kúuchil ti’al u yawta’al je’el tu’uxak ti’ le lu’uma’ ba’ax ku yaj óoltik k-kaajo’ob yéetel k-éet wíinikil. Wa ka pakta’ak ba’al beya’, máake’ je’el u p’atik paachil tuláakal ba’ax jach ma’ ki’ óolta’an Hollywood ichil le Festivala’, beyxan le chak bejo’obo’, u máakilo’ob beetik balts’am chéen yéetel ju’unil beeta’ano’ob yéetel tuláakal nu’ukulo’ob k’a’abéet ti’al u beeta’al le meyajo’. Yaan uláak’ jump’éel cha’an tu yáamil le cha’ana’; jump’éel tu’ux yaan u kúuchil ti’al máaxo’ob beetik, ba’ale’ beyxan ti’al tuláakal kaaj ti’alintik u beeta’al cha’an ti’al u líik’sik u t’aan, ti’al u beetik tak pool, yéetel jach je’ex k’a’abéete’, ti’al u yutskíinsik u yóol. Cha’ano’ob ma’ jach no’ojantako’obi’, yéetel chéen ch’a’abil meyajo’ob ku bo’ota’ale’, ku ts’áak u páajtalil u yantal uláak’ k’a’anan kúuchil ti’al u yúuchul t’aan.
Yéetel le tuukula’, ku suut máak u pakt Perdidos en la Noche, ti’al beyo’ u éejentik ba’ax ku ya’alik, tumen ba’ax uláak’ je’el u yutstal u tsikbalta’al tumen mexikoilo’obe’, tumen kex óoli’ jump’éelili’ bix u chíikbesa’al u máakilo’ob le lu’uma’, ma’ béeyak u sáasilkúunsa’ali’, mix u k’e’exel le tuukulo’, chéen ts’o’ok u wóolwolchajal u k’áanili’, tu’ux táaka’an tak mejen kaajo’ob kaxtik ka yanak justiisyáa tu k’abo’ob, ba’ale’ beyxan tu’ux láayli’ yaan réelijiosóo múuch’o’ob, íinfluenseers, na’tsilo’ob meyajtik foreensée ba’al, yéetel yaabilaj, ti’al u kaxtik máak tu’ux u chan púuts’ul jun súutuk. “A’alten ba’ax cha’anil ku túuxtik a lu’umil tak Cannese’, ti’al in wa’alik tech ba’ax lu’umil yaan teech”, leti’e’ ba’ax p’atik le noj Cha’ana’ ichil ba’ax ku ye’esik.
Cannese’, láayli’ u néenil jump’éel cha’an yaan yóok’ol kaab. Ajbeet balts’amo’obe’ jach noj ba’al u yu’ubiko’ob u k’uchulo’ob tu eleektrikóo kis buuts’o’ob, ka’alikil u kaxtik u tokiko’ob yóok’ol kaab ti’ je’el ba’axak k’aasil, ba’ale’ kéen beeta’ak le nukuch ba’al tu’ux ku k’uchulo’obo’, jach ma’ tu yáanta’al yóok’ol kaabi’. Máaxo’ob ts’íibik péektsilo’obe’ ti’ ku yantalo’ob tu kúuchilo’obi’, tu’ux jach utsil chíika’an ba’ax ku yúuchuli’, ts’o’okole’ lalaj súutuk u xokiko’ob ba’ax ku ts’íibta’al tumen u jeel u yéet meyajo’ob. U kúuchilo’ob u tsikbalta’al bix je’el u kanik kuxtal ko’olel tu juunal, yéetel bix je’el u jóok’ol ti’ óotsil kuxtale’, ti’ ku beeta’al aktáan ti’ k’áak’náab chuup yéetel ko’okoj cheemo’ob ku tojoltik miyoonesil euróos.
Le beetike’, kéen líik’ik máak ti’al u jóok’ol te’e tu kúuchil cha’ano’, jach ku ju’ulul u yich tumen sáasil ku yokol ti’ joolnaj táantik u je’ebelo’, ts’o’okole’ ma’ u yojel máak wa tu ts’o’okol u cha’antik jump’éel peliikuláa ti’al u yokol tu jeel. Ma’ k-ojel wa jaaj ba’ax táan k-iliko’, wa táan kbin te’e tu’ux ku beeta’al le cha’ano’obo’. Beey u beeta’al le siineo’.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
