K'iintsil
La Jornada Maya
09/05/2025 | Mérida, Yucatán
Ojéela’ane’ u xch’upul áakachil le ku chi’ibalo’. Kaja’an tu noojol-lak’inil Estados Unidos, ba’ale’ ku k’uchul xan tak tu jáal ja’ilo’ob Golfo de México tak Costa Rica, ts’o’oke’ naats’ u yila’al tu’ux yaan ja’ yéetel che’ob ti’al u ta’akikubáaj.
Áakache’ k’aank’an. K’ajóolta’an ich káastelan t’aan beey tábano amarillo, beey tu ya’alaj Jacqueline May Díaz, máax beetik u k’a’aytajilo’ob u múuch’kabil Desarrollo y Medio Ambiente, A.C. Tu tsolaje’ kéen xuulchajake’ ku p’isik tak jump’éel centímetro u chowakil.
“U wíinkilale’, u chúumuk yéetel u paach ooko’obe’, k’an u boonil; ka’alikil u yook yaan táanile’, boox. U yiche’ k’as ch’ooj ya’ax, yéetel éek’kume’en t’o’olo’ob. Le ba’alo’oba’ leti’e’ ba’ax beetik u jelpajal ti’ u jeelo’obo’”.
U mejenile’, ku kuxtalo’ob ich ja’, wa naats’ ti’. Mejen bek’echtak yéetel saktak. Ku jaantik u kuuxumil ba’al ku káajal u k’astal.
Xbióloga Estela Díaz Montes de Oca tu tsikbaltaje’ kex tumen jach uts u máan xik’nale’, kéen nojochchajake’ ma’atech u jach náachtal ti’ u mejenil, ba’ale’ kex beyo’, ku máan u kaxt tu’ux u ts’u’uts’ik k’i’ik’el.
“K’an áakache’ yaj u chi’ibal. U xiibile’ ma’atech u beetik. Ku chi’ik wíinik yéetel yaj u yu’uba’al, ku siip’tal yéetel ku nich’laktal le tu’ux ku beetiko’”, tu ya’alaj biólogo Fermín Chaídez Ochoa.
Maas suuka’an u péek kéen káajak u síistal k’iin yéetel kéen nookoychajak.
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
