Wa bejla’a K’iintsil kije’, míin bejla’a táan u yáax yantal u sóoskili’, tumen te’e ki’ichkelem petenila’ ku ya’alal jach táaj ma’alo’ob ka béeyak u yáax jayk’íinsa’al u sóoskilil le kijo’, kéen u chuk u wakp’éel ja’abil.
Beey k u’uyikbáaj te’e k’iina’, táan k ilik junkúul xíiw ts’o’ok u jayik u moots te’e lu’uma’, ikil u yuk’maj xan u ja’il cháak yéetel u ja’il ts’ono’ot, ts’o’okole’ ts’o’ok u k’antal u le’ tu yáanal u chokoj k’iinil ku líik’il Cozumel, ku toj wa’atal Progreso yéetel ku t’úubul Ciudad del Carmen.
También te puede interesar: Agave sisalana
Táan u chukik wakp’éel ja’ab pa’ak’ako’on, je’el bix u beeta’al yéetel kij, beey u tóop’ol ti’ u moots u nukuch ch’eil tu’ux yiijchaja’an: La Jornada. Le múuch’ meyajo’ tukulta’ab ma’ táan u ch’a’ak u beel tumen óoli’ beey ma’ táan u béeytal u beeta’al ka’ach úuchik u ch’a’abal beetbil tumen jun jaats péeriodiistaob, ba’ale’ walkila’, yéetel u yóol tu ts’áaj Carmen Lira yéetel uláak’ máaxo’ob patjo’olt u meyijile’, láayli’ u jóok’sik ts’íibo’ob sáansamal, le ku kaxta’al ti’al u x chukul xo’okolo’, ba’ale’ láayli’ leti’e’ xan u jach ts’áamaj u yóol ti’al u líik’sik túumben k’iino’ob.
Ti’ le ja’abo’oba’ ts’o’ok u chan yantal u ki’il, je’el bix unaje’, tumen beey u yantal u jach ma’alob sóoskilil, le ma’ táan u t’óokolo’, le ma’ táan u k’astal kex p’ata’an táankabo’. Ts’o’ok u máan yáax k’iin, búulkabil, chak ik’alo’ob, cháak, kanikuláa, chokoj yóoxol, ba’ale’ le kéen k a’al le je’ela’ táan k t’aan chéen yóok’lal u noj meyajil u beeta’al jump’éel mola’ay tu’ux mina’an sajbe’entsil, mantats’ u xíimbal, tsoolil u bin yéetel u ts’áamaj u yóol ti’al ma’ u sa’atal, ti’al u p’áatal u woojil ti’ ju’un, ti’ u ts’íibil, yéetel walkila’, ti’ Internet. Ti’ yaan túun u k’ab máaxo’ob éejentik k meyak, beyxan ku k’amiko’ob beey láak’o’on, leti’ob beetik u yantal u jela’anil, tumen ti’al u béeytal u meyajta’al kij wa nikte’obe’ k’a’anan u ts’áak u yóol máak, ma’ u ch’éenel u meyajta’al yéetel u k’ubik u yóol máax beetik.
Te’e ts’o’ok ja’aba’, mu’uk’anchaj sóoskilo’ob yanchajij, ba’ale’ le je’elo’oba’ yanchaj úuchik k máansik talamilo’ob mix táan u páajtal u jáan xo’okoli’. Yaan k’iine’ talam u p’áatal máak yéetel u no’oja’an tuukulo’ob wa le kéen yanak talmilo’obe’ ichnaj wa ich k láak’tsilo’ob ku taal. Yanchaj k jelbesik bix k meyaj, yaan máax p’áat mina’an, náachchaj k paakat, t k’a’abéetkunsaj túumben ba’alo’ob ma’ t jáan tukultaj wa yaan u meyaj to’oni’, ba’ale’ yanchaj k beetik sáansamal yóok’lal k’albe’en kuxtal. T juunal úuchik k kaxtik bix kéen k beet le meyajo’, ba’ale’ je’el bix láayli’ táankelem k u’uyikbáaje’ t na’ataj je’el bix úuchik u ya’alik j ibeerikóo ts’íib péektsilo’ob, juntúule’ máake’ pa’ate’ yanik yéetel bix yanik u kuxtal, ba’ale’ tu ka’ap’éel ba’alil unaj u tóoch’ta’al. T kaxtaj bix k xíimbal yéetel yanchaj k na’at.
Le beetik wey yano’one’. Ti’ le kúuchil ts’o’ok ba’ateltik ti’al u yantal to’ono’, ti’al k chíikpajal ichil u máan k’iino’ob yéetel ichil u tuukul máaxo’ob xokiko’on. K meyaj ti’al k tóoch’tik u t’aan máaxo’ob óoli’ mix juntéen ku yu’ubalo’obi’. K ts’áak u jejeláasil boonil le ka’ano’. K chíikbesik yéetel k e’esik u ts’íibil u t’aanilo’ob le lu’uma’, k ts’áamaj k óol ti’al k ilik u sajbe’entsil u yóol páatriarkaadóo yéetel uláak’ náach tuukulo’ob. Ku chi’ichnakkúunsiko’on péektsilo’ob. K máan k kaxt u jaajil ti’ ba’ax ku yúuchul, ma’ táan k páa’tik ka taak k’opbil joolnaj to’oni’. K tukultik yóok’ol kaabe’ yaan k’iine’ ku ts’áak u yóol ti’al u ts’áak óojeltbil uláak’ ba’alo’ob ti’ pik’il ju’uno’ob, ma’ chéen le k’a’anantako’obo’.
Jaaj xan, je’el bix u mu’uk’a’an xíiwil kije’, je’el bix le ts’o’ok u k’antal ti’al u xo’otol u ts’íibk’abo’obe’, yaan xan ba’ax k náaytik. K náaytike’ ka pakta’ako’ob beey le pik’il ju’unil je’el u walabta’al tumen Berges -le jna’atun máak ku t’aan yóok’lal u ts’íibilo’ob péektsil sáansamal, tumen to’one’ ma’ táan k jak’abtikbáaj yéetel péektsilo’obi’, to’one’ k ts’áak u súutukil ti’al k beetik u k’a’ananchajal, tumen k tukultike’ le ba’ax ku beeta’al sáansamal tumen jo’olpóopo’obe’ ma’ chéen leti’ u k’a’ananili’. Uts t ich k suut k il bix yanik ba’al tu jo’oloj jayp’éel k’iino’ob ts’o’ok u yúuchul le wa ba’axo’, tumen ku yantal u kuuch, ts’o’okole’ láayli’ k tukultike’ -je’el bix u beeta’al ka’ach tumen nuxi’ Gaboe’- u ts’íibta’al réeportaajeobe’ leti’ u noj ba’alil le meyaj k beetiko’. K ojele’, máaxo’ob xokiko’one’ táan xan u láak’intiko’on ti’ le xíimbalila’.
To’one’ ma’ k k’áat ka k’aschajak k ju’unil mix k biites kex beyka’aj ka u beet chokoj k’iin yéetel u jejeláas t’aano’ob kun yantal yóok’lal, mix xan ka k’asak ikil k tsi’iktal tumen u máan k’iino’ob, beyxan k k’áat ka ka’abéetkunsa’ako’on ti’al u káajal u líiksa’al uláak’ u paakatilo’ob kuxtal tumen u ya’abil le wíiniko’ob yaan te’e petenila’ -ichilo’obe’, ti’ yanech teech, máax xokiko’on yéetel leti’ob- ti’al u páajtal u t’i’inil uláak’ t’aano’ob ti’al u yúuchul tsikbal. Wa sóoskile’ jach k’a’ananchaj ti’al u páajtal u bin máak ti’ u chemo’obe’, kexi’ wa beey xan ku k’a’anachajal K’iintsil ti’al u báab máak ich kaaj, ti’al u yantal túumben k’iino’ob ti’al tuláakalo’on.
Beey túuno’, yóok’lal le wakp’éel ja’abo’oba’, k ts’áak u níib óolalil ti’ tuláakal máaxo’ob ts’o’ok u táakpajalo’ob ti’al u béeytal, ti’al u yantal u yi’ij, ti’al k tak’anta’al yéetel ti’al ma’ u xóot’ol le bej k ch’a’amaja’ ti’al k beetik le pik’il ju’una’, tumen je’el bix le kijo’, k k’áat ka yanak u jats’utsil te’e petenila’. Ka utsil jit’pajak u k’áanilo’ob sóoskil macha’an tumen tuláakalo’one’ex, ti’al ma’ u luk’ul u muuk’ yéetel ti’al ma’ u tu’ubta’al mix jump’éel u k’áanilo’obi’. Le je’elo’ leti’e’ La Jornada Mayaa’ táan u chukik wakp’éel ja’abo’ob yanak, leti’e’ ts’o’ok u ts’áak u yóol tuka’atéen ti’al u no’oja’an jit’ik le petenila’.
Sigue leyendo:
'La Jornada Maya', motivo de orgullo: Carmen Lira Saade
Wakp’éel ja’abo’ob káajak u ji’it’il náay
Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan
