K k’iimbesaj: u múul yantal kaaj ti’al u yúuchul yéeybaljala’achil

Yéeybaljala’achil, wa déemokraasiae’ yaan bin u nu’ukil u kuxtatik máakj, beey ti’ le petenila’, wa je’el tu’uxak ti’ u nojlu’umil Méxicoi’, ba’ale’ ma’ chuka’an u wóolisil tu beeli’. Mix tu’ux ti’ yóok’ol kaab jach jets’a’an u ts’ook t’aanil tu yóok’lali’. Mix táan u kaxta’al ka yanak u ts’ook t’aanil tu yóok’lal. Najmal u yila’al ba’ax ma’ patal u yúuchul kéen ts’a’abak u ts’ook t’aanil ti’ kaaj ti’al u yantal yéeybaljala’ach ti’al u páajtal u beeta’al je’el bix unaje’. Yéeybaljala’ache’, síis janal mix máak u k’áat u jaantej, ba’ale’ ti’ tuláakalo’on k’a’abéet. Yéeybaljala’achile’ ma’ táan u kuxtal wa ku mokt’aanta’al ba’alo’ob chéen beyo’, yéetel wa yaan x ma’ óolili’. 

Yéeybaljala’ache’ yaan bix u kuxtatik máak, unaj u belbesa’an tu beel ti’al u páajtal u meyaj. Máax ku na’atik yéeybaljala’ach chéen beey jump’éel bej tu’ux ku tsáats’máan máak, ma’ beey jump’éel tu’ux unaj u k’uchule’, ma’ u na’at ba’axi’. Máax ku táakmuk’tik yéeybaljala’ach chéen ti’al u náajaltik taak’in, kaaj wa almejenil ba’alo’obe’, ma’ táan u yantal ti’ ba’ax u k’áat, mix xan táan u táakmuk’tik yéeybaljala’ach, tumen le je’ela’, jump’éel ba’ax ts’a’aba’an ti’ k ch’i’ibal yéetel ma’ táan u páajtal u luk’sik máak tu yóok’ol. 

Yéeybaljala’ache’, noj k’iimbesaj, ts’o’okole’ je’el bix u beeta’al ti’ je’el ba’axak cha’anile’ yaan u nu’ukil u beeta’al yéetel u x wo’okinil. Beey u yúuchulo’. Kéen beeta’ak k’iimbesaje’ unaj u yantal u nooyil ti’al u beeta’al, beey túuno’, ti’ le ku yantal ti’ le péetlu’umila’, ti’ le nojlu’uma’, yaan u ts’íibóolalil u kéet bin utsil ti’ tuláakal máak. Ba’ale’ ti’al u béeytale’ unaj u yantal u yóol kaaj ti’al u múul beeta’al, tumen le je’elo’ ku beetik k múul yantali’, ts’o’okole’ ku ts’áak k óol beey kaajo’one’, kex beyka’aj jela’anil ba’al ka yanak ichilo’oni’. 

Beey túuno’, je’el bix u yúuchul ti’ tuláakal cha’ane’, yaan máax ma’ táan u ki’imaktal u yóol. Yaan u yantal tu’ux ku k’as awatba’atel máak, yaan xan tu’ux kéen yanak kala’ano’ob; ts’o’okole’, máax ma’ xi’ik ti’ jump’éel k’iimbesaj tu’ux ku yantal tak u ba’atelil. Beyxan ku yantal che’ejil che’ej, kéet tsikbal, ok’ol, chéen ba’axe’, kex beyo’, múul yano’oni’. K k’iimbesaj. Ma’ yaanal máax beetiki’. 

Ba’ale’ jaaj, le yéeybaljala’achil cha’ana’ jach jela’an táan u yúuchul. Ya’abach ti’ to’one’ ka’anano’ob, ok’om óolo’on, yaj k puksi’ik’al, chi’ichnako’on tumen mina’an taak’in wa yaan to’on talamilo’ob, ba’ale’ u jaajile’, máaxo’ob chan ts’áak u ki’il le k’iimbesaja’ -le máaxo’ob beetik u ajbáaxal kuchnáalo’obe’- ma’ tu beetajo’ob ba’al je’ex tukulta’abi’. Yaane’ mix juntéen t ojéeltaj ba’ax tu beetajo’obi’, wa u jaajile’, le ba’ax tu beetajo’obo’ leti’e’ suuk k iliko’, k’aayo’ob yéetel báaxal óol tu ya’alajo’obe’, ts’o’okili’ k u’uyiko’obe’. T’aanajo’ob kex mina’an u ki’il; ba’ale’, kex beyo’ láayli’ leti’ob kaxtik u ts’áak u yóolil le k’iimbesajo’. Tu chan ts’áaj u yóolo’obi’, ts’o’okole’ u ti’al u táakpajlo’obe’, ku yantal u t’a’anal le yane’. 

Je’el bixake’, le cha’ana’ ma’ leti’ u ts’ook kun beetbili’, yaan u yantal uláak’. Ba’ax jach táaj k’a’anane’, leti’ u yanatal u yóol kaaj ti’al ma’ u ch’éenel u k’iimbesaj, mix xan u jáawal u yóol ti’al u múul beetik ba’al. Yéeybaljala’achile’, ku beetik ma’ u xu’ulul meyaj p’ata’an ti’al beetbil, ts’o’okole’ le je’elo’ chéen jump’íit ti’ u máaktsilil. Mix máak k’uchul ti’al u p’áatal ti’al u mantats’il k’iino’ob, mix máak ku bin ti’al ma’ u suut mix bik’in, mix yéeybaljala’achili’. 

Le beetik ti’ ku yantal u páajtalil yéetel u sajbe’entsil ba’al. Le beetike’, le 6 ti’ junio ku taala’ najmal u táakpajal máak te’e yéeytambalo’, unaj uj bin máak, kex ba’al ti’ máax ti’ kun ts’a’abak yéeyajil. Jach táaj ya’ab beeta’an ti’al u xo’okol lalaj jump’éel yéeyajilo’ob, ts’o’okole’ láayli’ yaan u jach táaj yantal u meyajil kéen yanak u xo’okol. Ba’ax k’a’anan ti’ u beeta’al k’iimbesaje’ leti’ u yantal ki’imak óolalil, láak’tsilil, u múul yantal máak (óoli’ je’el bix ts’o’ok u taal k na’atik úuchik u yantal u náachtal máak yóok’lal pak’ben k’oja’an). Kéen múul yanako’on ich láak’tsilil yéetel éetajilo’obe’, kex ba’al ti’ wa ku yantal k páa’tik u k’uchul le janalo’ wa ts’o’ok u ja’ach’tal ba’ax kun uk’bilo’. To’on beey kajnáalo’on ti’ jump’éelili’ lu’ume’ ma’ unaj mix k ilik beyka’aj chowakil kooláa beeta’an, mix xan wa chokoj u yooxol wa táan cháak. 

K táakpajal ti’ yéeytambale’ ku beetik k súutul kajnáalo’on, ku beetik k núup’ul ti’ ba’ax unaj k beetik beey kaaje’, ku beetik k wíiniktal ichil jump’éelili’ kuxa’an wíinkilal. Ich múuch’il yéetel múul yantalil, ti’ jump’éelili’ t’o’olil tuukul. K yéeyaje’ ku beetik k meexikoiltal, k péetlu’umiltal, k kaampechiltal, k quintanarroenseiltal, k yucatecoiltal, k chetumaleñoiltal, k progresoiltal, k benitojuarsenseiltal, k saki’iltal, k cozumeleñoiltal, k carmelitailtal, k jo’iltal. 

Ko’one’ex k táakpajal te’e yéeytamalo’, tumen leti’e’ k’áan kéen u chuuy ba’ax ku taal u k’iin ti’al kaaj, beyxan ba’ax kun ts’íitbil ti’ La Jornada ich káastelan wa ich maaya t’aan. Táakpajako’one’ex te’e yéeytambala’, leti’e’ kuxtal yaniko’on máax táan u k’áatiko’.