de

del

Foto: Raúl Angulo Hernández

Le lunes máanika’, ka’aj k’a’ayta’ab bix yanik u meyajilo’ob u jaatsil 4 ti’ Tren Maya, ku yáalkab Izamal tak Cancún, máax jo’olbesik Instituto Nacional de Antropología e Historia, Diego Prieto, tu ya’alaje’ ichil noj meyajo’ob ku tukulta’ab u beeta’al ka’alikil u meyajta’al beje’, ti’ yaan u kúuchil e’esajil Museo de Sitio, tu yúuchben kaajil Chichén Itzá, Yucatán.

Beyxan, tumen le kúuchila’ leti’e’ ku jach xíimbalta’al ichil tuláakal u noj lu’umil Méxicoe’, yaan u tuukulil u beta’al uláak’ jump’éel kúuchil ti’al u k’a’amal wu’ulabo’ob; le je’ela’ jump’éel otel tu’ux kun ts’áabil 96 kwaartos, tu tséek u kúuchil Centro de Atención a Visitantes, kex 500 metróos náach ti’ le úuchben kaajo’.

Tu súutukil beeta’ab ja’atskab k’iinil tse’ek Palacio Nacionale’, meyajnáalo’ob táaka’ano’ob ti’ meyajo’ob ku beeta’ale’, tu ya’alo’obe’ ti’al u beeta’al otele’ yaan u k’a’abéetkunsa’al maanal 6 mil ektaareas, yéetel tukulta’an u ts’o’oksa’al ti’al u k’iinil 30 ti’ novimbre ti’ le ja’ab yaniko’ona’.  

 

En español: Las obras del tramo 4 del Tren Maya, museo y hotel en Chichén Itzá

Le kúuchila’, chéen jump’éel ti’ le wakp’éel tukulta’an u yantal tu chowakil bej táan u beeta’al ti’ le Tren Mayao’; le uláak’ otelo’obo’ ti’ kun yantalo’ob Edzná, Calakmul (Kaanpech), Nuevo Uxmal (Yucatán), Tulum (Quintana Roo) yéetel Palenque (Chiapas).
Máax jo’olbesik Fonatur, yéetel máax ti’ k’ubéenta’an u meyajil Tren Maya, Javier Maye’, tu ya’alaje’ le jaats bejila’ ku méek’tantik 239 kilómetróos dée a ka’akap’éel éelektrifikaada bejo’ob, ku yáalkab Izamal tak Cancún, tu chowakil bolonp’éel méek’tankaajo’ob, yéetel ti’ 17  u p’éel mejen kaajo’ob tu péetlu’umilo’ob Yucatán yéetel Quintana Roo.

Tu jaats bejil 4e’, máaxo’ob kun na’akalo’ob Trene’, yaan u béeytal u na’akalo’ob yéetel u yéemelo’ob  ti’ je’el máakalmáak ti’ le óoxp’éel éestasyono’ob kun ts’a’abil Chichen Itzá, Saki’ yéetel Cancún Aeropuerto, je’el bix xan ti’ jump’éel ti’ le ka’ap’éel páaradero yaan u ts’a’abal Nuevo Xcan yéetel Leona Vicario.

Maye’ tu ya’alaj tu baantail u éesatsyonil Cancún Aeropuerto yaan u beeta’al jump’éel kúuchil ti’al u ts’aatáanta’al bej yéetel jump’éel táayer, beyxan kocheeráa ti’al le bagono’obo’, yéetel tu ya’alaje’ tu jaatsil 4e’ yaan u k’a’abéetkunsa’al jump’éel miyoon 272 mil meetros kuubikóos balasto, 60 mil u tóoneladasil riel yéetel 858 mil durmientes táan u meyajta’al Umán, Yucatán.

Beey túuno’, ichil tuláakal le jaats bejilo’, Tren Mayae’ ts’o’ok beetik u yantal maanal 62 mil u p’éel meyajo’ob.  

Xak'alutskíinsa'an tumen: Sasil Sánchez Chan


Lo más reciente

Incendios forestales en Grecia destruyen más de 100 viviendas; cierran central nuclear en Hungría por sequía

Un nuevo siniestro obligó a evacuar la popular isla turística de Cefalonia

Reuters

Incendios forestales en Grecia destruyen más de 100 viviendas; cierran central nuclear en Hungría por sequía

13 muertos al caer avioneta con turistas cerca de Líneas de Nasca en el sur de Perú

Entre ellos habían siete italianos, dos alemanes y dos españoles

Afp

13 muertos al caer avioneta con turistas cerca de Líneas de Nasca en el sur de Perú

Ceuta: sube a 67 cifra de cuerpos de migrantes recuperados

Convocan 22 países a junta urgente de la UE; no fue un flujo normal de personas, advierten en España

La Jornada

Ceuta: sube a 67 cifra de cuerpos de migrantes recuperados

Investigan a empresa que aplicó el examen virtual de la UNAM

La comisión técnica, todavía con un trabajo profundo por hacer, señala Carlos Arámburo

La Jornada

Investigan a empresa que aplicó el examen virtual de la UNAM